Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Znióváralja
73 data is, teljesen megegyezik azzal az intézkedéssel, amelyet a miniszter Ipolyi levelének kelte és a vele történt valószínű személyes megbeszélés után már két nappal, azaz szeptember 22-én kiadott. 6 3 Ezzel a rendelettel a miniszter a gimnáziumban az új tanév megnyitását további rendelkezéséig betiltotta. De még ezután is csak körülbelül egy hónap múlva tudta Ipolyi Arnold püspök a miniszter elé terjeszteni azt a jegyzőkönyvi kivonatot, 84 mely az augusztus hó 6-án megválasztott patronátusi bizottság által az átvételre megszabott feltételeket magában foglalta. 0 5 Ezekből a feltételekből azt látjuk, hogy a patronátus az intézet átadásánál mindenek felett két szempont érvényesítéséhez ragaszkodott. Kívánta elsősorban azt, hogy az iskola továbbra is katolikus és szlovák jellegű maradjon, de másrészt azt is, hogy az intézetnél, még ha nyolc osztályból álló főgimnáziummá bővülne is az, a tanárok kinevezése körüli jog kétharmad, vagy legalább is felerészben a patronátust illesse meg. Feltételül kötötte ki továbbá, hogy az intézet igazgatója és tanárai állásukban változatlanul meghagyassanak s azoknak eddigi szolgálatai mind az előléptetésnél, mind a nyugdíjazásnál „kellő tekintetbe vétessenek." Ezzel szemben a tanári kart az állam fizetné ezentúl a tanulmányi alapból. A további feltételek szerint a patronátus hajlandó az iskola épületét az államnak használatra átengedni és bár a gimnáziumi pénzalapot változatlan tulajdonjoggal továbra is a patronátus kezelné, annak kamatait, valamint a befolyó adományokat a patronátus az általa meghatározandó részben (!) fizeti be a tanulmányi alap pénztárába. Mindezek mellett feladatává teszi a kormánynak a gimnázium 6, illetve 8 osztályú középiskolává való kifejlesztését akként azonban, hogy ott a tannyelv változatlanul a szlovák f i Kelt 1874 szept. 21-én 1312. sz. a. Iktatva 1554/1874. szám alatt. 4 8 Lásd a XVIII. számú iratot.
