Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Znióváralja

71 szen a vizsgálóbiztosok az intézet működésében kárhoztatandót nem találtak, sőt ellenkezőleg, annak értékét kénytelenek voltak elismerni és végül méltatlanok is, mert oly vádakkal illetik az intézetet, melyeknek nincs alapjuk. Az a vád és tény, hogy a tanárok és növendékeik azoknak a társaságát kerülik, ,,akiket a közvélemény állítólag hazafiaknak tart", nem lehet ok a beszüntetésre, hiszen még a legabszolutisztikusabb államban sem lehet megparancsolni, hogy társadalmilag ki kivel tartson fenn érintkezést. Hivatkozott továbbá az indítványozó arra a bőkezűségre is, amellyel a szlovák kat. társadalom az intézetet már 5 év óta nemcsak fenntartotta, hanem az pénztárában még felesleget is tudott felmutatni és végül kijelentette, hogy ha mindezek ellenére az intézetet megszüntetnék, az a törvénynek nyilt megszegése volna, melylyel szemben orvoslásért magához a királyhoz kellene fordulni. A mérséklet és kiegyenlítés hangja jellemezte ezzel szemben a beszterczebányai püspök hívének, Kohuth József esperes-plébánosnak indítványát. Kohuth elismerte ugyan, hogy Kabina Ferenc indítványa kellően indokolt, mégis a gyűlés figyelmébe ajánlotta azt, hogy a gimnázium a beszterczebányai egyházmegye kebelében van s így az egyezkedésben a legméltóbb közvetítő személy maga a megyéspüspök, aki ,,ennek az eminenter kath. intézetnek érdekeit soha áruba nem bocsátja, hanem inkább mindenkor figyelembe veszi." Igaz ugyan, hogy ,,a leiratban sok olyan van — folytatta az indítványozó —, amit alaptalannak kell tekinteni. . . mégis, hogy loyalitásunkat e tekintetben is bebizonyítsuk", javasolta, hogy bocsátkozzanak tárgyalásba a magas kormánnyal, minthogy azonban a tárgy fontosságára való tekintettel ezek a tárgyalások hosszabb időt fognak igénybe venni, azok lefolytatására küldessék ki egy bizottság. Hosszabb vita után ez utóbbi indítványt, melyet meg-