Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Znióváralja

63 tottabb volt mind a nagyrőczei, mind a szentmártoni gimnáziumoknál és az 1873/74. évből származott Értesítőt lapozgatva azt látjuk, hogy diákjai között nemcsak Turócz és a közeli megyék: Liptó, Árva, Nyitra, Trencsén, Zólyom, hanem még Pozsony és Pestmegye fiai is képviselve voltak, sőt akadt közöttük morvaországi diák is. Trefort miniszter ismert rendelete folytán Barton József apát, pozsonyi tankerületi főigazgató 1874 május hó 6-ától 16-áig, tehát 10 napon át tartózkodott Znióváralján, hogy a vizsgálatot lefolytassa. A bizottság, mely az ő elnöklete alatt Justh József turóczi alispánból, Paulovich Nándor szucsányi esperes-plébánosból, a znióváraljai kir. járásbíróból és albíróból, továbbá a helybeli plébánosból és káplánból, valamint Menyei János népiskolai tanfelügyelőből állott, tüzetes vizsgálat tárgyává tette az iskola szellemét, a diákok előmenetelét, nemkevésbbé a tanároknak politikai nézeteit, a városban elfoglalt társadalmi helyzetét, a város lakóira gyakorolt hatását stb. A jelentés,

6

8 amely Selmeczbányán, 1874 május 25-én 626. szám alatt kelt, részletesen beszámolt a vizsgálat eredményéről. Mindenekelőtt megállapította, hogy „tanulmányi tekintetben a tanoda általában dicséretet érdemel. Különösen a magyar nyelvben oly előmenetel tapasztalható, hogy a tanulók a földrajzot és történelmet már a III. osztályban magyarul képesek tanulni, a IV. osztályban pedig már annyira jutnak a magyar nyelv ismeretében, hogy a magyar előadásokat a felsőgimnáziumok V. osztályától kezdve képesek lesznek sikerrel hallgatni. Dicséretet érdemel továbbá ezen intézet tiszta katholikus jellegóért; ,,az igazi vallásosság feltűnik a tanulók minden jelenségeiben." A szellem azonban, mely az intézetet áthatja, hazafiatlan. Ennek indokolására a jelentés a következő ész8

6 Lásd a XIV. számú iratot.