Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Znióváralja

61 ZNIÓVÁRALJA. A két evangélikus intézettől eltérően, lényegesen más volt a helyzet a znióváraljai gimnáziumnál. Ezt az iskolát is közadakozásból alapították ugyan és így tartották fenn, tulajdonosa pedig egy független, csak katolikus vallású alapítókból és tagokból álló patronátus volt, a felügyeletet azonban a gimnázium felett már állami szerv: a pozsonyi tankerületi főigazgató gyakorolta. És éppen ezért a kultuszminiszter itt az elrendelt vizsgálat foganatosítására már sokkal közvetlenebb hatást tudott gyakorolni, mint az egyházi önkormányzat védpajzsa alatt álló két evangélikus iskolánál. A zniói gimnázium volt a szóbanlevő három intézet között a legfiatalabb. Alapítása mindössze 1868-ra nyúlik vissza, amidőn a középső Felvidék szlovák katolikusai körében mozgalom indult meg egy szlovák tanítási nyelvű és az „akkori közönyös és materialista felfogású világban'' kimondottan katolikus, vallásos szellemű iskola alapítása iránt. Ez az utóbbi cél volt egyszersmind indoka annak is, hogy a mozgalom vezetői a felállítandó intézet helyéül a turóczmegyei regényes fekvésű Znióváralját választották, amelynek ma már romokban heverő várában hajdan a tatárok elől menekülő IV. Béla király is menedékre talált s amelynek falait ősi katolikus tradíciók lengték át, hiszen régi jezsuita kolostorában hosszabb ideig lakott Pázmány Péter is. A felhívásnak, melyet a mozgalom vezetői 1868 április 24-én „Ohlas k slovenským katolikom" cím alatt bocsátottak ki, eredményes hatása csakhamar jelentkezett. Már az első esztendőben 127 alapító 17.300 forint értékű alapítványt jegyzett és 100 rendes tagtól 5218 forint gyűlt össze." Három esztendő alatt pedig az alapítványi öszszeg 43.000 forintra emelkedett és tekintélyes adományok 6

3 Az 1869/70 évről kiadott Értesítő adatai szerint.