Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Bevezetés
5 róluk, hogy igénytelen keretek között és talán kissé túlzó lelkesedéssel szolgálják azokat a nemzeti célokat, amelyeknek elérésére már az 1791/92. évi 26. t.-c. alapján jogosult volt minden önkormányzattal rendelkező egyház törekedni. Ily körülmények között érthető volt, hogy mindazok, akik csak ilyen távolról és ennyire felületesen ismerték ezeknek az iskoláknak életét, érthető meglepetéssel fogadták azokat a gyors és erélyes intézkedéseket, amelyeket Trefort miniszter 1874 nyarán és őszén nyilvánosságra hozott s amelyeknek eredménye e három középiskola megszüntetése lett. Miután azonban ezek az intézkedések az autonóm egyházi hatóságok határozatain alapultak és az ország biztonsága és nyugalma érdekében tétettek meg, a magyar közvélemény megnyugodva vette azokat tudomásul s a kérdés, mint a hazai nemzetiségi kérdéskomplexumnak egyik csekélyebb jelentőségű és lezárt epizódja, mihamar le is került az időszerű problémák napirendjéről. A nemzeti érzelmű szlovákok tudatában azonban még évtizedeken át — egészen a legújabb időkig — mint ,fájdalmas jogtalanság" élt tovább ezeknek az iskoláknak bezárása. Azok a harcias nacionalisták pedig, akik nemzetük jogai érdekében külföldi támogatást kerestek, a politikai irodalom és a sajtó minden eszközével arra törekedtek, hogy a magyar kormánynak ezek az intézkedései európaszerte ismert és elítélt „sérelmekké" növekedjenek. Ma azonban, midőt a szlovák nemzetnek a magyarságtól való politikai különválása a mult eseményeinek megítélésénél egyre kevesebb szerepet látszik engedni az érzelmeknek s amidőn egy felnövekedő új nemzedék előtt a mindinkább tisztuló láthatár síkján úgy itt, mint amott egyre tárgyilagosabbá lesz a mult tényeinek megbírálása is, méltán igényelhetjük azt, hogy a ,,szlovák kérdés" kiterjedt komplexumának megítélésénél tárgyilagos vizsgálat tárgyává tegyük e három szlovák nyelvű középiskola beszüntetésének történetét is.