Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Bevezetés

A FELVIDÉKI SZLOVÁK KÖZÉPISKOLÁK MEGSZÜNTETÉSE 1874-ben. Aki Magyarországon az 1867-iki kiegyezés utáni korszak nemzetiségi viszonyait vizsgálja, legyen az akár külföldi író vagy politikus, akár hazai nemzetiségeink elégedetlen fia, vizsgálódásai során mindenkor megemlékszik az 1874-iki esztendőről. Nemzetiségi küzdelmeink krónikásai nem mulasztják el kiemelni azt, hogy Trefort Ágoston kultuszminiszter abban az évben szüntette meg a Felvidék három szlovák gimnáziumát és a következő esztendőben oszlatta fel a kormány a turóczszentmártoni ,,Maticát" is, a szlovákok egyetlen kultúrális egyesületét. A magyarok ezzel megfosztották a magyarországi szlovákságot azoktól az utolsó, nagyonis szerény kultúrintézményektől is, amelyeknek falai között a szlovák nemzet fiai nyelvüket ápolhatták és nemzeti öntudatukat fejleszthették. Az iskolák beszüntetésének és a „Matica-egyesület" feloszlatásának ez a szűkszavú, indokolásnélküli megállapítása mindig hatásos vádpont volt a magyarság ellen azoknak a sérelmeknek sorozatában, melyeket nemzetünk szerintük a nemzetiségekkel szemben elkövetett. És a külföld általános ítélete, amely ezt a vádat követte, a politikai irodalom lapjain át nemcsak a rokonszenv felkeltéséhez járult hozzá a szlovák nemzeti törekvések megítélésénél, de a szlovák nacionalizmus érdekeinek szolgálatában ennek a ,,kormányintézkedésnek" tényét hatásos fegyverré is kovácsolta. így lett ennek a három gimnáziumnak a bezárása a nemzetiségek sérelmeinek bebizonyítása érdekében kifejtett, a tudományos tárgyilagosság színeit viselő propaganda körében olyan ténnyé, amely szerint ez az intézkedés volt első láncszeme ama erőszakosságok sorozatának, amelyeket a központi kormány és alsóbb hatóságai a 70-es évektől kezdve indítottak a