Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)
Nagyrőcze
27 sokkal magasabban áll, semhogy azt ily aljas rágalmak, az ez ügyben oly határozottan nyilatkozott közvélemény előtt, megingathatnák." A miskolci egyházkerületi gyűlésnek ezzel a határozatával tulajdonképen le is zárult a nagyrőczei főgimnázium ügye. Az intézetet annakidején az autonóm evangélikus egyházkerület ismerte el sajátjának és az engedélyezte működését is, most pedig ugyanez az autonóm egyházi szervezet vonta meg tőle a létezés jogát. Mindez pedig önállóan, a kormánynak és az állami hatóságoknak minden cselekvő beavatkozása nélkül történt, hiszen láttuk, hogy a vizsgálat megindítására irányuló kultuszminiszteri felszólításon kívül az állami hatóság semmi módon sem avatkozott bele sem annak lefolytatásába, sem a meghozott határozat tartalmába. Az egyházkerület határozata után így a kormányra már csak az a feladat hárult, hogy a döntést tudomásul véve, annak végrehajtása, vagyis: a gimnázium megszüntetése iránt intézkedjék és ezt az intézkedését az uralkodó jóváhagyja. Azonban mielőtt ez bekövetkezett volna, a nagyrőczeiek még egy utolsó kísérletet tettek iskolájuk megmentésére. Bízva a szomszédos dunáninneni egyházkerület szlovák anyanyelvű egyházközségeinek szlovák nemzeti érzelmeiben, valamint ismerve az egyházkerület akkori fejének, Geduly Lajos szuperintendensnek a szlovák nemzetiségi törekvésekkel szemben elfoglalt rendkívül türelmes álláspontját s általában közismerten békeszerető természetét, ettől az egyházkerülettől kérték iskolájuk mgoltalmazását. Kérelmük arra irányult, hogy a dunáninneniek vegyék oltalmuk alá az intézetet és ha működése helyét tekintve, az egy ideig még meg is maradna Nagyrőcze városában, jogilag tartozzék az továbbra a dunáninneni egyházkerület fennhatósága alá. A dunáninneni egyházkerület hajlandónak is mutatkozott a rőczei iskolának, ha nem is átvételére, de legalább valami módon való megsegítésére. Erre mutat az a
