Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Nagyrőcze

24 rokat maga nevezvén ki, az esetleges visszaéléseknek gyorsan elejét veheti és a bajt csirájában elfojthatja. Gömörmegye 1874 július 20-án Pelsőczön rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a rőczei gimnázium ügye volt. A közgyűlés határozatát abban a felterjesztésben foglalta össze, amelyet 4700. szám alatt intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez s melyben magáévá tette a vizsgálóbizottságnak az intézet tanáraira és azok szellemére vonatkozó véleményét, valamint figyelembevéve azt, hogy az intézet fenntartására, a tanerők és tanszerek kiadásainak fedezésére mindössze 16.040 forint áll rendelkezésre, mely arra nem elégséges, felkéri a kultuszminisztert, hogy az intézetet, ,,ha azt felekezeti jellegéből kivetkőztette", zárassa be és helyébe egy állami reáliskolát létesítsen, amelyből ,,a szlovák nyelv kielégítő tanítása ki nem záratnék." Ilyen előzmények után került a kérdés a tiszai evang. egyházkerületnek július 30-án megtartott közgyűlése elé. Amint a közgyűlés jegyzőkönyvének kivonatából kitűnik,

3 a nagyrőczei gimnázium ügye egész terjedelmében részletesen tárgyaltatott. A vizsgálat lefolyásának es adatainak ismertetése után a közgyűlés jegyzője felolvasta a gimnázium patronátusának védőiratát, a négy különösen megvádolt tanárnak önigazoló beadványát és a kerület 23 szlovák egyházának nyilatkozatait is, amelyekben ezek kijelentették, hogy a „nagyrőczei tanodából hozzájuk került tanítók kifogás alá nem esnek". Felolvastattak továbbá a vizsgálat során felvett tanúvallomási jegyzőkönyvek, a nagyrőczei polgárok egyik részének az iskola bezárása, másik részének az iskola fenntartása iránt benyújtott kérelme, végül Nagyrőcze városának az a határozata, amely szerint a tanács a „gymnasiumi tanárokat a polgári élvezetek ingyen használatától haza- és magyarellenes törekvéseik miatt" megfosztja. 4

1 Lásd a XII. számú iratot.