Ruttkay László: A felvidéki szlovák középiskolák megszüntetése 1874-ben (Pécs. Dunántúli Pécsi Egyetemi Könyvkiadó és Nyomda, 1939)

Bevezetés

10 tak. De amíg Gömörmegye közönsége Pelsőczön, 1874 július 20-án megtartott rendkívüli közgyűlésén magáévá téve Zólyommegye kérését s erélyes intézkedéseket sürgetett a veszedelmes tanintézetek ellen, addig Turóczmegye a 1874 május 5-én megtartott közgyűlésen hozott határozatában

3 nem vette tudomásul Zólyommegye feliratát s így nemcsak ezzel, de azt mondhatjuk, csaknem az egész ország közvéleményével is szembehelyezkedett. Ezzel a határozattal egyébként a turóczszentmártoni gimnázium beszüntetésével kapcsolatban lesz alkalmunk még részletesebben foglalkozni. Megemlítjük végül, hogy ebben az általános akcióban nem vett részt Erdélynek egyetlen törvényhatósága sem, minek valószínű okát abban kell felismernünk, hogy ennek a nemzetiségi harcoktól amúgy is zaklatott országrésznek megyéi és városai helyesebbnek tartották, ha Zólyommegyének kimondottan felvidéki érdekekért felemelt szavához nem fűzik a maguk követeléseit és inkább nem nyilvánítanak véleményt, nehogy ezáltal a román irredentizmust is kitörésekre provokálják, A magyar társadalomnak ez az erélyes állásfoglalása, melyet a magyar nyelvű sajtó is megfelelően támogatott, cselekvésre bírta a kormányt. Bittó István miniszterelnök Zólyommegye feliratát már április hó 21-én megküldötte Tref ort Ágoston közoktatásügyi miniszternek azzal, hogy ,,a tárgy fontosságánál fogva ezen ügyet becses véleménye kíséretében terjessze a minisztertanács elé." Tref ort miniszter azonban tiszteletben óhajtotta tartani azoknak az egyházaknak autonómiáját, amelyekhez a kifogásolt iskolák tartoztak s ezért közvetlen kormányintézkedések helyett az autonómiák vezetőihez fordult, felkérvén őket a vizsgálat megindítására. Csaknem azonos 4

1 Lásd a XII. számú iratot.