A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

csehszlovák nyelvű háztartási és más isko­latípusokra vannak utalva. AMI NINCS MEG A föntiekben nem térhettem ki a kulturá­lis kérdések egész komplexumára, csak a költségvetéssel kapcsolatban mutattam ki a magyar kultura teljes mellőzését és kisem­mizését. A csehszlovák kormánykörök arra hivat­, koznak, hogy a magyarságnak vannak alsó­és középfokú szakiskoláik. Arra természete­sen nem mutatnak rá, hogy mink nincsen, ami jogosan megilletne bennünket, milyen a szellem és milyenek a tankönyvek ezekben az iskolákban, s milyen gondolkozású egyé­neknek vannak alárendelve. Azonkívül elhallgatják, hogy a magyar kultúrintézmények munkája mennyi nehéz­ségbe ütközik, s főkép nem dicsekszenek el aizal, hogy az államalakulás óta rendszere­sen ki vagyunk zárva az állami költségve­tésből. Ëz a valóság a kisebbségi kérdésben, leg­alább is magyar vonatkozásban! A MAGYARSÁG KULTURÁLIS FŐKÖVETELÉSEI Kulturális kívánságainkra vonatkozólag fölhívom az iskolaügyi miniszter ur figyel­mét a következőkre: 1. A magyar nemzeti kisebbség az iskola­ügyek rendezésére oly törvényes intézkedé­seket kér, amelyek biztosítják a magyar - 46 -

Next

/
Thumbnails
Contents