A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

des óceán távoli szigetein. Ez tény és valóság s ezen nem változtat sem a fenti nyilatkozat, sem pedig bárminemű kormányigéret. Ezért elsősorban követeljük, hogy a költségvetés struktúráját a jövőben változtassa meg a kormány és pedig olymódon, hogy a kisebbségek részére fölvett összegek külön fejezeteket képezzenek és igy módunkban legyen ellenőrizni, mit nyújt dc facto a kormány a költségvetésben fölvett összegekből a kisebbségeinek. A mostani költségvetés általánosságban és részleteiben is az idegenre és mireánk is azt a benyomást teszi, mintha ebben az áľ~ lamban kisebbségek nem léteznének. MI ÉPÜL SZLOVENSZKÓN ÉS KARPÁT ALJÁN? Az állami költségvetés kulturális részének az indokolásában fel van sorolva, hogy mi minden történt az elmúlt évben iskolai téren és mi minden készül a jövőre. Nagyon szép az a kijelentés, hogy — <t népiskolák szervezése Szlovenszkón és Kárpátalján gyorsabb ütemben halad, mint eddig. Azonban mindjárt megállapíthatjuk, hogy ez csupán csehszlovák nyelvű, nem pedig magyar iskolákra vonatkozik. Megtudjuk a költségvetési javaslatból, hogy 1937 január 1-től október 30-ig Szlovén szkón 54 uj állami népiskola, 1 polgári iskola, 1 óvoda létesült, 33 polgári iskolát, önállósítottak és 29 uj egyéves tanfolyam nyilt meg a polgári iskolák mellett. Kárpát- 33 -