A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

is háromnegyedrészben magyar, az oroszkai cukorgyár egyik alkalmazottja szervezett szlovák iskolát. Miután szlovák növendék nem volt elegendő, a cukorgyár magyar alkalmazottait elbocsátással való fenyegetéssel kényszeríti most már második éve, hogy gyermekeiket ebbe az általa létesitett szlovák iskolába adják. Hasonló az eset Málas községben, ahol a Slovenská Liga szervezett szlovák kisebbségi iskolát. Itt hasonlóképen az oroszkai cukorgyár alkalmazottait elbocsátással való fenyegetéssel kényszeritik, hogy magyar nemzetiségű gyermekeiket a szlovák iskolába adják. A magyar gazdasági cselédek gyermekei tanszereket és ruhát kapnak a Ligától, már akik a Liga által fönntartott iskolába járnak. Hogy a kép teljes legyen, helybeli magyar iskola tanítója beszéli rá a magyar szülőket, hogy küldjék szlovák iskolába a gyermekeiket, mert állítólag szerelem fűzi a szlovák iskola tanítónőjéhez. Igazán megérdemli, hogy megemlékezzünk róla! MESE A TÉLIKABÁTRÓL Hogy a gyermekeknek a szlovák iskolába való csábítása miképen történik, arra is egy jellemző esetet hozok föl. Egy szegény taksonyi munkást a munkaadója rávette, hogy leányát irassa be a szlovák iskolába, s ott kap majd tanszereket és fölruházzák ingyen. A gyermek valóban meg is kapta, amit Ígértek neki. Azonban a kisleány nem birta ki a szlovák iskolában, mert a telepesek gyerme- 26 -