A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

állhatott elő. Ez a megdöbbentő kép előreveti az árnyékát a legközelebbi, 1940-ben esedékes népszámlálásra. Uraim, ez igy nem mehet tovább! Mi nem engedhetjük meg a magyar nyelvterületek ilyen rohamos elszlávositását. Bár önöknek korlátlan hatalmi eszközök állanak a rendelkezésükre, mi mégis teljes erőnkkel fogunk küzdeni népünk elnemzetlenitése és elszlávositása ellen és itt nemcsak a jóérzésű csehek, hanem a külföld segítségére is számítunk. KRAMÁŘ ELÍTÉLTE AZ OSZTRÁK NÉPSZÁMLÁLÁST Hadd idézzem itt emlékezetükbe az elhunyt Kramář elitélő szavait, amelyeket az egyik ausztriai népszámlálás lefolytatásáról és eredményéről mondott 1911 január 26-án a költségvetési vita alkalmával: „Ma már világos, hogy a csehországi népszámlálás nem volt népszámlálás, hanem — s ezt szándékosan és megfontoltan mondom — egy nyilvános csalás! A mostani népszámlálás tapasztalatai szerint, amely népszámlálás egy nyilvános csalás volt, nem hiszem, hogy akadna egyetlen ember is, aki ezt a svindlit védelmébe venné. Ami itt történt, az méltatlan egy modern, civilizált államhoz. Az tömeges lélekrablás volt, soha nem látott méretekben. S ne higyjék, hogy használ az és hogy ezáltal a németek száma tényleg meanőtt, mert ugyan ki fogja azt nekik elhinni. Senki! És hogy a külföld ne higyje el, arról majd mi magunk gondoskodunk. Legyenek efelől egészen nyugodtak." - 22 -