A csehszlovákiai magyarság kulturális helyzete. Esterházy János nemzetgyűlési képviselő beszéde a képviselőház költségvetési bizottságának 1937 november 19-iki ülésén (Prága : Heinr. Mercy Fia Nyomdája, 1937)

A NÉMET-LENGYEL KISEBBSÉGI EGYEZMÉNY — Ha már annyira szeretnek hivatkozni a mi felelős tényezőink a humanizmus és demokrácia eszméire, amelyeket lépten-nyomon hallunk, de előnyeit csupán az uralkodó rétegek élvezik, legyen szabad fölhívnom a figyelmet arra a legújabb kisebbségi egyezményre, amelyet Németország és Lengyelország kötöttek a napokban egymás között, s amely minden kényszertől ment, önkéntes szabályozása a két nemzethez tartozó kisebbségi nemzettöredékek helyzetének. Akzt mondják, hogy sem Németországban, sem Lengyelországban nincs demokrácia, hanem diktatórikus kormányrendszer van bevezetve. És ennek dacára is megoldották egymás között a kisebbségi kérdést, s a megállapodásokat bizonyára be is fogják tartani, mert ott ilyen lényeges állampolitikai kérdések nem politikai pártok egyezkedésének az objektumai s ott nincs szabotáló bürokrácia. A két ország államférfiai megmutatták a középeurópai demokráciáknak, hogyan kell a kisebbségi kérdést megoldani. — A velünk szemben alkalmazott metódusokra, amelyek lényegesen eltérnek a külföld felé hangoztatott demokratikus kisebbségpolitikától, jellemzésül föl kell hoznom a következő esetet: EGY KIS RÖPIRAT SORSA — Az ezévi juniusban Pozsonyban megtartott népszövetségi ligák uniójának kong-