Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Az 1938.évi népösszeírás
> nemzetiségnek különböző előnyök ellenében való megvallása széles rétegekben idegződött be és 1938-ban a szlovákoknál nem egyszer fordítottan érvényesült. Volt azután egynéhány a határszélen fekvő, de idejutott szlovák falu, melyeknek lakói közül sokan határozottan azért vallottak magyar anyanyelvet, nehogy valamikép még utólag Szlovákiához csatolják és ezzel magyar gazdasági központjuktól elvágják őket. Ilyen község pl. a szlovákok részéről fekvése miatt a határkiigazítás alkalmával egyenesen felajánlott Rekenyeújfalu (Gömör megye) ; továbbá Hernádtihany és Kassaújfalu (Abaujtorna megye), 13 5 stb. Bár talán Kassaújfalu nem is ehhez, hanem egy harmadik kategóriához tartozik, azon kétnyelvű falvak kategóriájába, melyek a teljes 20 cseh-szlovák esztendőn keresztül — iskolakérdésben, az istentiszteleti nyelv kérdésében, politikai pártállás tekintetében és hasonlókban — határozott magyar érzelmükről tettek tanúbizonyságot. Ezek a községek — mint pl. Alsógyőröd és Alsópél (Bars-Hont megye), Enyicke (Abaujtorna megye), stb. — a magyar számlálási módszer által biztosított szubjektív megvallás lehetőségével élve, érzelmüknek megfelelően vallották meg hovatartozásukat. Ezen körülmények voltak okozói az 1938. évi népszámlálás eredmény any agában található következetlen adatoknak. De tartalmaz ez az eredményanyag ellenirányú következetlenségeket is, melyek a magyarság kárára vannak. Ha a népszámlálás irányított lett volna, úgy ezen eseteket bizonyára mesterségesen korrigálta volna. Ilyen esetek pl., hogy Nemesdicskén (Bars-Hont megye), Felsőfalun (Gömör megye), Beszteren (Abaujtorna megye) stb. szlovák többség adódott. Elkerülhetetlen, hogy egy népszámlálási anyagban ne legyenek itt-ott különböző irányú kilengések, ezeket — ha ténylegesen kilengésekről van szó — a rákövetkező népszámlálások helyrebillentik. Ott, ahol esetleg a szlovákság kárára voltak 1938-ban ilyen kilengések, ezeket a megállapodottabb légkörben megtartott következő népszámlálások bizonyosan ki fogják egyenlíteni, kivált, ha az idő távolodásával a lelkek hovatartozási öntudata is ismét kiegyensúlyozottabb lesz. 13 6 13 5 Hogy Rozsnyótól, illetve Kassától el ne vágják őket. 13 6 V. dr. kétségen kívül több joggal kritizálhatta volna az 1938. évi magyar népszámlálást, ha a vele csaknem egyidőben megtartott szlovák rendkívüli népszámlálás községenkénti adatait egyáltalán publikálták volna. — E népszámlálás községenkénti eredményei azonban nem is lettek közzétéve, járásonkénti adatai pedig a magyarság tekintetében még az 1930. évi számlálásnál is kedvezőtlenebb eredményeket mutatnak. 04