Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

Az 1938.évi népösszeírás

> nemzetiségnek különböző előnyök ellenében való megvallása széles rétegekben idegződött be és 1938-ban a szlovákoknál nem egyszer fordítottan érvényesült. Volt azután egynéhány a határszélen fekvő, de idejutott szlovák falu, melyek­nek lakói közül sokan határozottan azért vallottak magyar anyanyelvet, nehogy valamikép még utólag Szlovákiához csatolják és ezzel magyar gazdasági központ­juktól elvágják őket. Ilyen község pl. a szlovákok részéről fekvése miatt a határ­kiigazítás alkalmával egyenesen felajánlott Rekenyeújfalu (Gömör megye) ; továbbá Hernádtihany és Kassaújfalu (Abaujtorna megye), 13 5 stb. Bár talán Kassaújfalu nem is ehhez, hanem egy harmadik kategóriához tartozik, azon két­nyelvű falvak kategóriájába, melyek a teljes 20 cseh-szlovák esztendőn keresztül — iskolakérdésben, az istentiszteleti nyelv kérdésében, politikai pártállás tekin­tetében és hasonlókban — határozott magyar érzelmükről tettek tanúbizonyságot. Ezek a községek — mint pl. Alsógyőröd és Alsópél (Bars-Hont megye), Enyicke (Abaujtorna megye), stb. — a magyar számlálási módszer által biztosított szub­jektív megvallás lehetőségével élve, érzelmüknek megfelelően vallották meg hova­tartozásukat. Ezen körülmények voltak okozói az 1938. évi népszámlálás eredmény any agá­ban található következetlen adatoknak. De tartalmaz ez az eredményanyag ellen­irányú következetlenségeket is, melyek a magyarság kárára vannak. Ha a nép­számlálás irányított lett volna, úgy ezen eseteket bizonyára mesterségesen korri­gálta volna. Ilyen esetek pl., hogy Nemesdicskén (Bars-Hont megye), Felsőfalun (Gömör megye), Beszteren (Abaujtorna megye) stb. szlovák többség adódott. Elkerülhetetlen, hogy egy népszámlálási anyagban ne legyenek itt-ott különböző irányú kilengések, ezeket — ha ténylegesen kilengésekről van szó — a rákövet­kező népszámlálások helyrebillentik. Ott, ahol esetleg a szlovákság kárára voltak 1938-ban ilyen kilengések, ezeket a megállapodottabb légkörben megtartott követ­kező népszámlálások bizonyosan ki fogják egyenlíteni, kivált, ha az idő távolo­dásával a lelkek hovatartozási öntudata is ismét kiegyensúlyozottabb lesz. 13 6 13 5 Hogy Rozsnyótól, illetve Kassától el ne vágják őket. 13 6 V. dr. kétségen kívül több joggal kritizálhatta volna az 1938. évi magyar népszám­lálást, ha a vele csaknem egyidőben megtartott szlovák rendkívüli népszámlálás községen­kénti adatait egyáltalán publikálták volna. — E népszámlálás községenkénti eredményei azonban nem is lettek közzétéve, járásonkénti adatai pedig a magyarság tekintetében még az 1930. évi számlálásnál is kedvezőtlenebb eredményeket mutatnak. 04

Next

/
Thumbnails
Contents