Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A határvonal további szakaszai
szlovák töredéke csakis onnan ered, hogy nyelvhatármenti hely lévén, valamelyes szlovák beszivárgásnak is kellett irányulnia a városba. A Lexicon és Fényes ezalapon említenek a városban szlovák kisebbséget ; az 1779. évi canonica visitatio külön káplánt rendelt ki a szlovák lakók részére. 10 5 Ezen szlovákoknak hányada azonban csekély lehetett, mert Czoernig és Pesty kizárólag magyarnak mondják Lévát és Šembera is csak 13%-nak megfelelő szlovákságot becsül. V. dr. tehát egészen önkényesen írja a várost az elmúlt két évszázadra vonatkozólag szlovák-magyarnak. A négy magyar népszámláláson 12-11-9-7%-ot számláltak a szlovákok ; az első két cseh-szlovák számláláson a cseh-szlovák katonaság és hivatalnokcsaládok által 30 és 29%-ra erősödtek fel. 1930-ban a népszámlálás erőszakoltan és teljesen következetlenül 49 %-nyi cseh-szlovák többséget mutatott ki papiroson, 41 %-ra nyomván le a mindenkori magyar többséget. 10 6 1938 : 84% magyar, 14% szlovák. Lévától keletre néhány vegyeslakosságú helység fekszik. Közvetlen szomszédja Hontvarsány, előbb színmagyar község volt és nevezetes református gócpont. 107 A Lexiconban és Korabinskynál magyar, Fényes, Czoernig (1850-ben 78% m.) és Pesty már magyar-szlováknak jelzik. Šembera tévesen becsüli 2/ 3 részben szlováknak, mert a magyar népszámlálásokon csak 29-40-35-13 % a szlovákok aránya és az első két cseh-szlovák népszámlálás is magyar többséget eredményezett (46 és 22% szl.). 1930-ban átmenetileg szlovák többség szerepel (54% szl., 46% m.), mely kimutatás 1938-ban ismét helyrebillent (69% m., 31% szl.). A további szomszédközség, Csánk szintén magyar származású falu, mely érdekes módon szlovákosodott el. Az azelőtt színreformátus község Czeglédi nevű lelkészének 1674-ben menekülnie kellett, a gyülekezet egy Sebestini nevű szlovák evangélikus lelkészt hívott meg helyére, ki az evangélikus felekezetre vezette át a lakosságot. Ez a körülmény a község elszlovákosodásához vezetett. 10 8 A Lexicontól 1890-ig minden adatában szlovák, bár eredeti magyar nevű lakossága ma is azonos. A századelejei magyar fellendülés idejétől kezdve a község kezd visszamagyarosodni. 1900-ban 46%-ban magyar, 1910-ben pedig a magyarság 64%-os többségre tesz ismét szert, mely többségét 55% arányban az 191g. évi cseh-szlovák népszámláláson is megtartja. Az 1921. évi számlálás is 29% erejű jelentős magyarságot mutat ki. 1930-ban magyarsága átmenetileg eltűnik, de 1938-ban ismét 61 %-os magyar többsége van. A két községhez csatlakozik délről Hontkiskér, mely az egy Šembera becslését kivéve (75 % s zh) minden adatában magyar, csupán néhány multszázadbeli forrás (Fényes, Czoernig, Pesty) említ benne szlovák kisebbséget, továbbá az 1919. és 1930. évi cseh-szlovák számlálások mutatnak ki erős, 41 és 45 %-nyi szlovák kisebbséget. A nemzetiségi fejlődést Pesty magyarázza meg, írván, hogy hajdan kipusztult itt a magyar lakosság és helyébe szlovák telepeseket hoztak, kik egy Zatykó nevezetű 10 5 Kőrösy József II. K„ 4. o. 10 6 A sorok írója közvetlenül ismerte néhány szlovák vezető egyéniség véleményét erről a népszámlálási eredményről. 10 7 Katolikussága is nagy részt magyar volt, mert Nagy Lajosnál (1828) 57%-os r.k. többsége van 43% ref-sal szemben. 10 8 Kőrösy József II. K., 36 és 45. o. 50
