Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Kassa és környéke
utóbbi cseh-szlovák számlálás mutat ki újra szlovák többséget (1921-ben 25%, 1930-ban 16% m.) í ezek az adatok azonban kiütközően következetlenek. Abaújszakaly, Bocsárd és Bölzse lakossága szlovák — részben rutén — származású. Fekvésüknél fogva többnyire kétnyelvűek és adatsoraikban ismételten felbukkannak magyarokat igazoló adatok. 8 4 Ez a három község a visszamagyarosodó Hernádgönyűvel együtt szlovák-magyar jellegű pásztát képez Enyicke alatt. A közvetlenül Kassa alatt fekvő Bárca magyar lakossága Pesty szerint 1670ben kolerában csaknem teljesen elpusztult (jelenlegi reformátussága 5% körül van) és földesurai Szepes megyéből hozott szlovák családokkal telepítették újra. Kassa közelsége következtében erős mértékben kétnyelvű és népszámlálási kimutatásai jelentős arányú magyarságot tüntetnek fel. 8 5 Az innen délre elterülő »aprófalvak« curiális helységek voltak. Valamikori magyarságuk mellett szól magyar nevük. 8 6 Ezzel egybevág az a hagyományi közlés, melyet Csontosfalva és Hernádgecse Pesty-féle válaszában egybehangzóan olvashatunk, miszerint az itteni szlovákságot nemesi családok telepítették ide a régebbi időkben. Ma úgy ez a két község, mint Kassamindszent és Bernátfalva szlovák községek és a mult század elején elszlovákosodott Buzafalva, Koksóbaksa, Alsómislye és Felsőmislyével nyolc községből álló szlovák szigetet képeznek. Kassa keleti szomszédközségei közül Széplakapátin és Szilvásapátin éppen a cseh-szlovák időben szilárdult meg egy magyar kisebbségi réteg. Az előbbi községben 1919 és 1921-ben 32, illetve 23 % magyart, az utóbbiban pedig 1921-ben 20% magyart mutattak ki. 8 7 1938-ban ez arányszámok 47 és 40 %-ra emelkedtek. Izdoba szlovák község, úgyszintén Felsőhutka, melyet Pesty szerint hajdan szepesmegyei (margitfalvai és folkmári) szlovákokkal telepítettek. Felsőhutka és Izdoba a közöttük fekvő Lengyelfalvával és az Izdoba feletti Kassaújfaluval négy községből álló tisztán szlovák szigetet alkotnak. Ez a hosszúkás sziget Kassaújfalu — és rövid darabon Izdoba — kataszteri határa révén érintkezik az országhatárral. Szlovák sziget ugyancsak az országhatáron a már előbb tárgyalt Hernádtihany, melyet Kassa városának kataszteri területe fog közre. Ha összeadjuk a Kassától délre és keletre fekvő szlovák községeket, úgy számuk 13-at tesz ki. A szlovák-magyar jellegű községek száma itt 15, melyek közül azelőtt 9 magyar többségű volt, 6-nak lakossága pedg átmeneti jellegű. 8 4 így Bocsárd 1880-ban, 1910-ben és 1938-ban magyar többségű volt (95-72-67% m.) és 1921-ben a cseh-szlovák népszámlálás is 20% magyart írt össze. Bölzsén már Korabinsky említ magyar kisebbséget, 1910-ben 48%, ig2i-ben 29%, 1938-ban 38% magyar. Abaujszakalyon Fényes jegyzett fel magyar kisebbséget, a népszámlálások folyamán pedig három esetben haladja meg magyar kisebbsége a 30%-ot (1880, 1910 és 1938-ban). 8 5 1880 — 1910: 22-30-19-46%, a három cseh-szlovák számlálás: 31-6-3%, 1938-ban 60% m. 8 6 Szlovák nevük vagy magyar nevükből származik, pl. Buzafalva — Buzice, vagy a cseh-szlovák időből való elkeresztelés, pl. Mindszent — Všechsvätých. 8 7 A Lexicon és multszázadbeli adataik szerint szlovákok voltak. Az elcsatolás előtti népszámlálásokon Széplakapátin 28-17-3-33-21% m., Szilvásapátin csak jelentéktelen töredékek, 1930-ban nem volt magyarságuk. Széplakapáti a régebbi időben ref. anyaegyház volt (Kőrösy-kézirat). 42
