Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
Kassa és környéke
A 19. század adatainak táblázata már a szlovákosodás folyamatát mutatja. Főként azon falvak válnak fokozatosan vegyessé, — s néhány azután szlovákká — hol a reformátusok aránya 1828-ban alacsony volt. 8 0 Fényes Czoernig j Pesty Šembera 1880 1890 Abaújnádasd .... szl. m. szl. m. szl. — szl. szl. m. Eszkáros szl. m. m. szl. m. 2/a szl. m. szl. szl. m. Hernád gönyü .... szl. m. r. szl. szl. szl. szl. Hernádzsadány ... m. r. m. m. szl. y 2 szí. m. szl. szl. m. Hernádcsány m. r. m. szl. — szl. m. szl. m. Alsómislye szl. n. m. szl. szl. n. — szl. szl. Felsőmislye szl. n. m. szl. m. szl. n. — szl. szl. Koksóbaksa szl. szl. szl. — szl. szl. Garbócbogdány .. m. szl. szl. m. m. szl. szl. m. m. szl. Alsóhutka m. szl. szl. — — m. szl. szl. m. Alsócsáj m. szl. szl. m. m. szl. szl. szl. m. szl. m. Felsőcsáj m. szl. szl. m. m. szl. szl. m. szl. m. szl. Balogd szl. m. szl. m. szl. — m. szl. szl. m. Regeteruszka .... szl. m. szl. — szl. szl. m. szl. Györké m. szl. m. szl. r. — % szl. m. szl. m. szl. Ósva szl. n. m. szl. — — szl. szl. Lengyelfalva szl. szl. — — szl. szl. Abaszéplak szl. m. szl. szl. — szl. szl. Beszter m. szl. m. szl. r. szl. m. szl. szl. m. szl. m. Buzafalva szl. szl. — — szl. szl. Zsebes szl. szl. szl. szl. szl. m. szl. m. Kassaújfalu szl. szl. — — szl. szl. Hernádtihany .... szl. szl. — — szl. szl. Bármennyire is mutatják a 19. századbeli adatoszlopok a szlovákosodás előrehaladását, csak néhány község lett szlovákká. A legtöbb helyen a magyarság esetleges gyengülése mellett is fennmarad, sőt néhány helyen utóbb ismét erősödni kezd. Szlovák vidék benyomását ezek az adatoszlopok még elfogult szemlélés esetén sem kelthetik. Harmadik táblázatunkban néhány a 19. század folyamán elszlovákosodott helységet már nem szerepeltetünk, ezeket majd a vidék szlovák községei közt soroljuk fel. A magyar többségűnek vagy vegyesnek megmaradt helységeket pedig a könnyebb áttekinthetőség szempontjából és azért, hogy cseh-szlovák adataik tarthatatlansága jobban szemléltetővé váljék, két külön táblázatban soroljuk fel. Nem egy község az újbóli magyar fellendülést mutatja — persze akkor — ha a cseh-szlovák adatokat úgy ítéljük meg, ahogyan azokat pl. a györkei, felsőcsáji, alsóhutkai stb. 8 1 kimutatások értelmében kell megítélnünk. A könnyebb áttekinthetőség céljából századunk három magyar és három cseh-szlovák népszámlálásának eredményeit külön sorokban mutatjuk ki. Hogy lássuk, minő eltolódások kelet8 0 Az 1880. és 1890. évi népszámlálások adatai esetében ott tüntettük fel vegyesnek a községeket, hol kisebbségi nemzetiségük elérte a 20%-0s színvonalat. 8 1 Györké 1880 — 1938 m. ; 58-57-65-48-42-48-6-71%; Felsőcsáj m. : 74-79-61-77-59-35•9-95% ; Alsóhutka m. : 48-48-33-29-37-3-0-46% és így tovább. 39
