Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)

Kassa és környéke

táborukat és nemzetiségi szempontból színtelenek. Csoportonként

6

5 százalékosan a kilenc választáson a szavazatok a következőképpen oszlottak meg : magyar cseh-szlovák német semleges községi választások 1927 október 16 36-9 33-6 — 29-5 1932 április 24 337 32-1 17 32-5 1937 május 23 30-1 30-4 — 39-5 tartó mán y gyűlési választások 1928 december 2 36-2 35-6 — 28-2 1935 május 19 34-8 36-3 — 28-9 képviselőházi választások 1929 október 27 32'2 42-9 0-5 24-4 1935 május 26 30-6 41-4 i

#3 267 szenátusi választások 1929 október 27 32-9 44-0 0-9 22-2 1935 május 16 30-2 417 1-3 26-8 Az első megállapítás, hogy a csoportok arányszámai következetességet mutatnak és nagyjában egyazon színvonalon maradnak. A községi és a tartománygyűlési választások, hol csak a Kassához szorosabban tartozó elemek szavaztak, kedvezőbb arányokat mutatnak a magyarság részére, mint a képviselőházi és szenátusi választások, hol nagyobb arányban volt képviselve a külső elem. Határozottan a magyarság gyökerességét bizonyítja, hogy pártjainak tábora minden ellenpropaganda és akció ellenére is csak egészen jelentéktelen mértékben mutat fogyó tendenciát, viszont jellemző a cseh-szlovák tábor struktúrájára, hogy az uralmi helyzete ellenére is, minden kategóriabeli választáson ugyancsak fogyó tendenciát mutat. A legjobban azonban az mutatja,hogy a város cseh-szlovák nemzetisége körül nem volt minden rendben, hogy a színtelen és semleges pártok tábora mily magas arányt ért el. Ez az arány ezenfelül állandóan emelkedő tendenciát árul el, mígnem végül már relatív többségre jutott el. A magyar pártok választási arányszámaival szembenálló »csehszlovák« választói tábor arányszámait azonban a szlovákok a csehekkel együtt alkották és akkor kapjuk meg a magyar és szlovák erőviszony szavazati mérlegét, ha a szlovákoktól a cseheket különválasztjuk. Hogy a szlovákok és a csehek tábora befelé hogyan oszlott meg, arra az 1930. évi népszámlálás egyik kiadványában kapunk feleletet (Zprávy Štátneho Úradu Štatistického 1933. 195. sz, 1538. oldal). Itt kimutatják, 6

6 Magyar pártok : az Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Párt, majd a kettő egyesüléséből keletkezett Egyesült Magyar Párt és néhány választáson a Magyar Szociáldemokrata Párt. Cseh-szlovák pártok : az Agrár Párt (Švehla, Hodža), a Szlovák Néppárt (Hlinka), a Szlovák Nemzeti Párt (Rázus), a Cseh-szlovák Néppárt (Mičura), a Cseh-szlovák Nemzetiszocialista Párt (Klofáč), a Cseh-szlovák Nemzeti Demokrata Párt (Kramář), a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, a Cseh-szlovák Fascista Párt, majd Nemzeti Egyesülés (Gajda) és néhány kisebb alakulat. 30