Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A nagysurányi szlovák félsziget
A V. dr. 2. és 3- zónájába sorolt i6 község adatait áttanulmányozva azon pontos megállapításokhoz jutunk, hogy az itten hirdetett szlovákság oroszlánrésze kimutathatólag újabb telepítésű lakosréteg volt, mely összefüggéstelen elhelyezkedése következtében nem tudott ellenállni a környező magyar tenger nyomásának. Hiába igyekszik V. dr. egy kurtakeszi magyar tanítónő magyarosítási akciójának felemlítésével azt a látszatot kelteni, mintha az ilyen akciók okozták volna az itteni laza szlovák réteg elnemzetlenedését. Vele szemben Petrovnak van igaza, az ilyen jelenségek itt-ott legfeljebb meggyorsították a magyarosodás folyamatát, egymagukban azonban soha sem okozhatták volna. Mi is idézhetnénk a kurtakeszii Kapocsy Emilia (őt említi t. i. V. dr.) esetével teljesen azonos számtalan ellenesetet a Slovenska Liga 1930-ban »Za tu našu slovenčinu« néven kiadott jubiláris évkönyvéből. Csak úgy hemzsegnek benne az erőszakos elnemzetlenítési és szándékolt nemzetiségi térhódítások esetei : a demokrácia szentes szavaiba burkolva, vagy egészen nyíltan. Lássunk néhány karakterisztikus példát a Liga tendenciája tekintetében : Ipolyság : Tompán iskolát nyit a Liga. Ez nyelvi tekintetben igen jelentős esemény, mert a község félúton fekszik az utolsó szlovák falu és a déli országhatár között. (141. o.) Tőketerebes : Az itteni szervezet célja szlovák iskolákat és óvodákat létesíteni a környék kisebbségi falvaiban és fokozatosan szlovák színezetűvé tenni az egész járást. (262. o.) Torna (Abauj torna m.): Örvendetes a helyi szervezet működésének eredménye a magyar lakosságkörében is, amennjdben közöttük is vannak, kik szlovák nyelven akarják taníttatni gyermekeiket és ezt csakis a Liga támogatása teszi lehetővé. (273-274. o.) Rimaszécs (Gömör m.) : A Liga szlovák iskoláját 30 gyermek látogatja, kik azelőtt keveset értettek szlovákul, de ma már az iskolán kívül az utcán is tiszta szlováksággal beszélnek egymás között. (184. o.) Tornóc (Nyitra m.) : A Liga szervezete elérte, hogy 100 %-al több szlovák szót hallani a községben, mint azelőtt. Az óvoda megkezdte működését, ahol 120 gyermek már 3 éves korától kezdve tanulja a szlovák nyelvet. (217. o.) Losonc : A Liga iskolájának örvendetes eredménye, hogy elérte az elsőséget az elemi iskolák között. A további törekvés most az, hogy tanulóinak száma elérje az abszolút többséget, mit csak több év munkájával lehet majd megvalósítani. (220 — 221. o.) Csak a kurtakeszii váddal szemben említjük fel e pár esetet és nem sorolunk fel több példát, mert végeredményben lényegileg nem tudtak a Cseh-Szlovákiához tartozott magyar etnikum talaján rontani. Ahogyan a magyar talajosság és autochtonság okozta az itteni szlovák csoportok felszívódását, ugyanúgy ez a magyar talajosság és autochtonság mentette át ezeket a területrészeket a maguk mivoltában a 20 cseh-szlovák esztendőn keresztül. Es ugyanaz áll V. dr. első zónájára is, azzal a kivétellel, hogy e területrészbe tényleg belenyúlik egy élesen kiugró szlovák félsziget, mely azonban lényegesen kisebb kiterjedésű, mint amilyennek V. dr. feltüntetni igyekszik. Ezen első zónában 26 községet fejtettünk le magyarságuk és fejlődési adataik alapján az általa egysé22
