Révay István: A belvederi magyar-szlovák határ (Budapest, Magyar Statisztikai Társaság, 1941)
A nagysurányi szlovák félsziget
azonban Czoernig magyar-szlovákra helyesbítette. Ezenkívül Šembera vélte szlovák többségűnek, 1700-ra becsülvén a szlovákok számát. Amennyire következetesen igazolják az adatok Verebélyen a magyarság túlsúlyát a mult században, ugyanannyi bizonyossággal igazolják, hogy ezentúl a szlovákság került itt fölénybe. 1900 óta az egy 1910. évi népszámlálást kivéve mindig szlovák többség adódott. A szlovákosodást itt egy a török idők utáni morva hozzátelepítés indította el, amiről Pesty is számot ad ; a városka Morva-utcája még ma is létezik. Az elszlovákosodás ellenben távolról sem következett be olyan mértékben, amilyen mohósággal azt a cseh-szlovák adatok mutatják. A következetességet a város adatláncában a magyar népszámlálások adatai képviselik. A Verebély-környéki magyar sávterülethez dél felől még három olyan község csatlakozik, melyeknek adatsorai azt mutatják, hogy átlagosan feles magyar községeknek tekinthetők : Lüle, Zsitvagyarmat és Zsitvamártonfalva. Lex. Kor. Fény. Czoer. Pes. Népszám. 1880—1938 Lüle szl. szl. szl. m. m. szl. (m.) 74-87-46-43-26-20-11-74% m. 26-13-54-56-74-78-89-26% szl. szl. szl. szl. m. m. szl. (m.) 74-87-46-43-26-20-11-74% m. 26-13-54-56-74-78-89-26% szl. Zsitvagyarmat .... m. szl. szl. m. m. szl. m. 64-79-39-58-36-35-25-46% m. 23-20-56-40-61-60-71-53% szl. Zsitvamártonfalva .. szl. szl. szl. m. m. szl. m. szl. 24-37-25-44-33-52-29-48% m. 62-59-72-45-47-47-69-49% szl. Lüléről Pestynél azt olvashatjuk, hogy lakói Lehel vezér leszármazottainak tartják magukat, az 1850 évi Bach-féle népszámlálás itt 40% magyart talált, tehát az 1773 évi és Korabinsky-féle adatok szlovákról szlovák-magyarra helyesbülnek. Népszámlálási eredménysorozata legalább 50%-0s magyarságot bizonyít. Zsitvagyarmat adatai a legutóbbi századfordulóig magyar többséget igazolnak. A cseh Šembera is 39 %-nyi szlovákságot becsül csak itten. 1 7 1900 óta a szlovákok némi fölényrejutását lehet megállapítani. Aránylag Zsitvamártonfalva adatsora a legkevésbbé kedvező a magyarság számára, de az a körülmény, hogy az 1921 évi cseh-szlovák számláláson 52%-os magyar többség adódhatott, eléggé mutatja, hogy a magyarság arány ere j e itten is a másik két községgel azonosan becsülhető meg. Az imént felsorolt 18 község leválasztása után a nagysurányi szlovák félsziget kelet és észak felől visszazsugorodik a maga igazi vonalára. Hasonlóképpen töredeznek le részek erről az állítólagos zárt szlovák területrészről a délkeleti oldalon is, ha az ottfekvő községek nemzetiségi szerkezetét és fejlődését szemügyre vesszük. A V. dr. által megjelölt községlánc községei közül Óhaj, Kisbaromlak, Komáromszemere, Jászfalu és Kolta, valamint a hozzájuk északfelől felzárkózó Újlót, Komáromcsehi és Fajkürt adatsorai mind olyanok, hogy semmiképpen sem lehet őket egyszerűen szlovák községeknek tekinteni. 1 7 242 szlovák, az 1869. évi összlakosszámnak 39%-a. 15
