Sziklay Ferenc: A világ ura

dijaztatási kérvényének beadására s reméli, hogy igy kihúzva a tüskét, a megbolygatott élet hamarosan visz,­szatér a rendes kerékvágásba. A kormánynyilatkozat pillanatnyilag enyhitett a helyzeten, jó vért szült a kül- és belföldön, csak Gold­hand úrnak okozott erősebb fejfájást, aki a francia kor­mány pálfordulásától egész vállalkozásának sikerét fél­tette. •— Minek is kezdtem ki Franciaországgal? — évő­dött magában. —- Egyszer már megütöttem miatta a bo­kámat, gondolhattam volna, hogy a francia nép megbíz­hatatlan üzleti alany. De most már nem csinálhatok re­kuzét! Nem bizony! Nem olyan ember Goldhand Ádám, hogy ne vegye föl a küzdelmet akár az egész világgal szemben is s ha már majdnem teljes vagyonával, egész hitelével és ez egyszer igazi, egy életre szóló szenvedé­lyével belemászott a dologba, úgy érezte, ha törik, sza­kad, végig kell verekednie a harcot. Még örült is a végin, a dolgok ilyen fordulatának. Hiszen temérdek dolga között sem tudott megszabadulni Éva varázsától. A L Illustration nyomán, mely leközölte „a világhírű tudós" leányának fényképét is, meghozatta a fényképésztől a leány fotográfiáját, egyedül ő állt az író asztalán, a többi „barátnő" a fiókba vándorolt. Sok­szor rajta kapta magát, hogy számításai közben a szám­oszlopok közé oda tolakszik a kedves név: Eveline. Hét betű. Egy milliós tételnek megfelelő. Eljátszott vele. Összeadja? Kivonja? Nyereségoldalra írja, vagy teherté­telnek? Vágyott látni, közelében lenni, repülni szeretett volna hozzá esténkint, amikar szabad időt engedélyezett magának s nem volt kedve mulatóhelyre menni. Drága, a szó legszorosabb értelmében drága liesonjaiban, be­hunyt szemmel őt élvezte ,mindenkibe őt képzelte belé. Most itt az alkalom, hogy közelébe kerítse. Mikor a lapok világgá kürtölték Caduc úr bukását, azonnal sürgönyt menesztett neki: 71

Next

/
Thumbnails
Contents