Sziklay Ferenc: A világ ura

— Ugyan csinálj, amit akarasz! Nincs időm. Jelentést kell tennem arról, amit az a mérnök kikotyogott. Azt nem kívánhatod, hogy ezt a helyzeti előnyt, amit véletlenül szereztem, ne használjam ki. — Ott hagyta a kétségbeesett embert, akiben egyszerre összeomlott a jövő, a megtalált hivatás, melyet júdáspénzen adott el. A lapokban felfokozott szenvedéllyel csapott össze a két világrész gazdasági érdeke s a közönség körében teljes lett a zűrzavar. Újra úrrá lett a .kétely, a tömeg nem tudott eligazodni az egymást meghazudtoló cikkek pergőtüzében: higyjen-e a világveszedelemben, ne-e, rendeljen-e gázmaszkát vagy sem. Titokban, lappangva, letagadva mindenkinek lelke mélyén ott élt a szorongás, különösen az esték billentették Qoldhand javára a helyzetet, mikor a szokatlanul hosszú időn át derülten maradt égen ott ragyogott, fenyegetett a szemmel látható, minden nap szemlátomást fényesedő valóság, a nagy kérdőjel, a Caduc-féle üstökös. Minden rnás gazdasági forgalom megrekedt, az üzletek kongtak az ürességtől. Még aki nem is sietett jóelőre megrendelni az álarcot, tartogatta a pénzét, hogy készen legyen, ha az utolsó pillanatban mégis kétségtelenül bebizonyosodik a veszély igaza. A február közepén összeülő népszövetségi tanács programmjáról is leszorult minden aktuális probléma. A leszerelés nevetségessé vált, optánspör, kisebbségi kérdés, jóvátétel mind elvesztette jelentőségét. Az amerikai delegátus napirend előtt bejelentette legerélyesebb tiltakozását a francia kormány által pártolt tömeghisztéria ellen, mely egy alaptalan és osteba föltevésen alapul s rejtett célja az, hogy megbénítsa Amerika gazdasági életét s evvel kényszerítse jogos jóvátételi igényeinek leszállítására. Nagy vihar forrt fel a nyilt támadásra az elsimítás^ hoz, megalkuváshoz szokott falak közt. A diplomácia sima nyelve felmondta a szolgálatot. A francia delegátus gyökerében fogta meg a dolgot s visszautasítva a kormányát ért támadást, a meghonosodott szokás szerint 66