Sziklay Ferenc: A világ ura

embernek. Hogy milyen gyűlölet él ott a lelkekben minden ellen, aminek Európa-szaga van! Elmondtam, hogy Goldhand a honorárium felét amerikai kifizetésre utalta ki, azt fölvettem s mert hogy gyorsabban nem lehetett jönnöm, jegyet váltottam a Zeppelinre. — De hisz ahhoz nagy protekció kellett! —. Volt —. mondta röviden Gáthy. — Honnan? Miért? —• Szereztem. Másnak is érdeke volt, hogy egy okos ember átkerüljön ide. Miről beszéltetek? Mit szónokolt ez az ur? — Jó, hogy itt van, mérnek ur, döntse el a vitánkat. — Miről? — A Nikkel-féle eugenezis teóriáról... — A Goldhand-féle álarcok kiosztásáról... —• A dolgozó tömegek védelméről... — Az állam beavatkozásáról... — kiabáltak egyszerre négyen is. — Nem értem! — Az üstökös ... —• Ugyan — marhaság! Itt még mindig hisznek ebben a babonában? — Hisz másról nem esik beszéd, mint arról. — Ugy látszik, mégis igaz, amit odaát mondanak, hogy a megvénült Európa kezdi második gyermekkorát élni. Ez a szenilis gyöngeelméjüség jele. Hol jár tőlünk az az üstökös! Tűzijáték lesz, amit ingyen rendeznek a a felsőbb hatalmak a tömegek szórakoztatására. — Ez kenyéririgység! A tudósok féltékenysége! — Erősködött Nikkel. —• Te még itt tartasz? Szó sincs róla! Ez gazdasági háború. Vértelen világháború. Egy elvetemült, zseniális kalandor egyéni vállalkozása, elismerem, hogy nagystílű szélhámosság, de mégis csak szélhámosság! —• Kérlek, ezt meg is kell okolnod — lovagiaskodott. Nikkel. — Szolgálatodra. Goldhand Európa minden pénzét 61