Fábry Zoltán: A vádlott megszólal (A cseh és szlovák értelmiség címére)

fájt minden magyar vagy cseh nemzetbűn, és egyformán tudtunk örülni mindkettő igéző európai megnyilvánulásai­nak. Mi lettünk a hídplatform, mely elvállal minden terhet mind az egyik, mind a másik oldal felé. Velünk és rajtunk át könnyebb és szebb lett az út mindkét oldali közlekedés számára. Emberségkorrektúra mindkét oldal felé: ez és ennyi legigazabb kisebbségi hivatásunk. A fasizmus bar­bár áradata elsodorta hidainkat, de a magyar író makacs kitartással monologizált értelmükről: „Mert a hidak összekötnek valamit, s az emberi lélek legmélyebb szándéka - higgyük ezt ma is - a kohézió. Mindaz, ami szenvedély ma a világban, elmúlik egyszer. De a híd, mely ez években épült, megmarad. Ezt így kell hinni, s csak ez számít." (Márai Sándor, Magyar Hírlap 1942. VII. 1.) Es a szlovenszkói magyar író a vérfertőzés éveiben tovább épített a hídon, mert: „Makacs ez a szellem. Nem tágít a megegyezés törvényei mellől akkor sem, ha két oldalról támadják is érte." (Esti Újság 1939. V. 26.) „ ... Az Isten is k ö z v e t í t é s r e, nemzetek közti kie­gyenlítésre . . . más nyelv és kultúra, lelkiség és alkat megértésére teremtett nyugati polgároknak a régi városok bástyái közé... Tolmácsoknak születtünk. Hálátlan szerep, mert a tolmács az álláspontok és igazságok ütközőpontján áll, s kicsit mindkét fél igazságát respektálja. És ki monda­na le a közvetítés örökké fontos veszélyének férfivállalásá­ról?" (Peéry: Perem-magyarok) Hidat csak férfiak építhetnek, emberek, kik az ár ellen 51

Next

/
Thumbnails
Contents