Fábry Zoltán: A vádlott megszólal (A cseh és szlovák értelmiség címére)

otthondúlástól, ettől a rablógyilkos cimboraságtól - Esterházy személyében - egyetlen népcsoport maradt távol, és maradt tiszta: a magyarság. Valamikor azt írtam: „Jövendő korok a zsidóüldözés hőfokával fogják lemérni népek és nemzetek kul túrrangját." Tévedtem. Ma a német fasizmussal való cimboraság címén a szlovenszkói magyarság otthonai forognak veszélyben, és az ő kezébe nyomják büntetésből a vándorbotot - a szlovákok! A szlovákok viszonylagos háborús jólétének az ára Auschwitz volt. Rettenetes ár. És amikor a történelem a számlát másodszor prezentálja, újra mások szenvedése árán váltják meg ártatlanságukat és jólétüket. Az SZLKP (KSS) egyik bennfentese írja nekem: „Én a célkitűzés valódi okát nem a ČSR biztonságában látom, hanem egyéb gazdasági-politikai viszonyokban. Ugyanis az elmúlt hatévi fasiszta uralom alatt - akármilyen furcsán hangzik is - Szlovákia dolgozóinak életszínvonala igen emelkedett, és magasabb volt, mint a polgári demokrata Csehszlovákiában. Most azonban ez az egykori magas életszínvonal igen süllyedt, és a mostani népi demokrata Szlovákia nem tudja saját erejéből emelni az alacsony színvonalat. Ezért folyamodtak ahhoz a tervhez, hogy az itt élő magyar lakosságot kitelepítik, és ily módon fogják emelni a szlovák dolgozók életszínvonalát. Mivel pártunk benne van a kormányban sőt szava van, természetesen szintén a kitelepítés álláspontján áll, sőt néha még jobban kidomborítja ezt az álláspontját, mint a demokrata párt." Milyen hamar elfelejtette a KSS, hogy arányszámát és hőfokát tekintve, a szlovenszkói magyar kisebbség volt a kommunista párt legaktívabb, leghűségesebb kádere. (Kassán pl. 80 %-os arányban.) A túlfűtött mondat, „a kommunizmus a humanizmus korszerű summája": pontosan vetíti beállítottságunkat. Ez a túlexponált értelmezés csak magyar viszonylatban születhetett meg: az eredendő lényeg 26