Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Passuth László: Az örök Sáros

huszitizmus végigpusztít a társadalmi tagozódásában kialakult, városiasodó, terebélyesedő késő középkori életen. A magyar nagyhatalmiság gondolata küzd meg a széthúzó erőkkel, az osztályharcokat előidéző, magyargyűlölettel agitáló, háromszázados béke eredményeit pusztító cseh áramlattal. A huszitizmust leküzdő magyar szellemiség ereje elmélyül a sárosi vidékek őszinte, hitbuzgó katolicizmusában. Gótikája a szomszédos vidékekkel együtt aránylag változatlanul veszi át a hozzá érkező hatásokat. A komor templáriusok Szent György-kultusza lassan-lassan elhomályosodik, mint ahogy eltűnnek váraiból, felföldeiről a feloszlatott harcos szerzet lovagjai is. A bevándorolt flandriaiak magukkal hozzák meghitt hazai Szent Miklósukat, a kép- és szoborábrázolás az ő szelíd alakját örökíti meg. A ciszterciek plántálják viszont át Bártfára Szent Egyed tiszteletét, mely Sáros legszebb istenhajlékának hosszú-hosszú századokra nevet ad. A városok kezdetben primitív német települések lehettek, lakóik maguk közt házasodó, falakkal, statútumokkal körülvett, elszigeteltségben élő németek vagy flamandok. De a középkor vége felé megtörik a városok germán egysége, s ettől az időtől kezdve Eperjes, Bártfa, Sárosvár, Kisszeben utcáin s archívumaiban egyre több lesz a magyar, vagy magyarral tarkított latin szó. Ez a városba behúzódó, polgáriasodó magyar kisnemesi lélek alakítja át a német eredetű bennszülött művészegyéniségeket is, akik akkor lépnek elő az ismeretlenség homályából, amikor a Mátyás halálát követő zivataros időszakban megkezdődik a felvidéki reneszánsz fénykorszaka. A Perényiek Mohács után először János király, majd Ferdinánd hűségére esketik Sárost, s ebből az érzelmi kettősségből épül meg lassanlassan a híd, mely a sárosi átjárón egybekapcsolja a keleti és nyugati magyarságot — de egyben feltárja előttük a lengyel világba vezető utakat is. A törökdúlás századaiban a felső-magyarországi rendek lengyel módra nemegyszer tanácskoznak, konfederálnak Kassán vagy Eperjesen, próbálnak békésen egyenlíteni katolikus és újhitű között, mialatt városaik piacán gyakorta megpihennek a lengyel, török, erdélyi, németbirodalmi követek. Abban az évben, amikor egész Európa a nagy vallásháború lázában ég s Bethlen Gábor megkezdi Partiumból kicsapó hadjáratát — kastélytervek felé mélyed az Aba-nemzetség egyik legszebb hajtása, a fricsi földesúr, Berthóty Bálint nem törődik hadak dúlásával, a körülötte felcsapó égésszaggal, képzeletét toszkán villák képe bilincseli le. Két eperjesi mester kezére bízza a kastélyt, mely mire megépül — e szelíd 67