Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Szalatnai Rezső: Utazás a Szepességen

ez valóban igaz is volt. Rossz évek jönnek. Lankad a bányaipar a Szepességen. Európa az óceán túlról hozat ércet. Oroszország Nagy Péter politikája révén bőven szállítja nyugatra a fát meg a kendert. A lengyel urak lemondanak a magyar borról, nem kell a szepesi fuvaros. És nem kell a szepesi vászon, nem kell a szepesi ötvös, nem kellenek a megbízható jó mesterek. Elszegényedik a Tátra alatti vidék. Késmárkon, Lőcsén még a diákok visznek életet a falak közé, a polgár megtér a pietizmus bűntudatához, a városok hanyatlanak. Aztán jön a varázslatos 1848, nincs nemes és nemtelen többé, de a szabadság csak lassan lendíti fel a jólétet. A nagy kereskedelmi utakat felverte a gyom, a legendákat behavazta az idő, csak a regényírók járnak ide mind, az Isten háta mögé, ragyogó meséért, mint Jókai, Mikszáth, Krúdy és a többiek. De a század végére megindul a vonat, híresedni kezd a Tátra, az új jövedelmi forrás, füstölögnek a gyárkémények, működni kezd a műemlékvédelem, zsibongnak az iskolák, választ a vármegye, s választ az ország, íze van a szepesi kolbásznak és a szalonnának megint, a szorgalmas új polgárok viszik a pénzt óvatos, magabízó takarékpénz­tárukba, ára van a fának. S mindettől, mintha varázsvesszővel érintette volna valaki, megszépül és él, ragyog az ősi Scepusia, tükörbe néz és diktálni kezdi történetét. Ami azóta történt, szemünk előtt játszódott le. Mindnyájan emléke­zünk rá. 4. A szepesi élmény a Tátrával kezdődik és a Tátrával végződik. Közben van a vidék, a történelmi táj. De akár a Vág, akár a Hernád völgyében utazol vissza, a búcsú perceiben ismét ott áll előtted a Tátra. A poprádi vagy iglói állomáson a Szepesség nevében a Tátra fogad, s ugyanott a Tátra búcsúzik tőled. A Tátra nevezetes hegy, varázshegy, betegeket gyógyít, épeket felüdít, s azonkívül jelkép is, ami fontos szerep Közép-Európában. A csúcsokon egyetlen izgalom fog el, ha szétnézel: a szabadság és az emberi méltóság izgalma. Ember vagy, elme vagy — zúgja a sasröpítő szél, ezt harsogják a vízesések, s ezzel nyugtat a fenyő. A villamos a jégár morénáin kúszik, s váratlanul három oldalról is összefut Ófúreden. Festői látvány tárul elibéd, meg kell állni. Itt hajtott ki a Magas-Tátra mint fürdőtelep. A szepesi értelem fedezte fel ezt a lehetőséget. Még a 18. században a Csáky grófok hívták fel rá a figyelmet, a szénsavas vizet ma is Csáky­víznek hívják itt. Svájcban, Tirolban még semmi mozgás, a Semmerin­gen még csak szekerek jártak, amikor Füreden már gyógyítottak. A 49

Next

/
Thumbnails
Contents