Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Szvatkó Pál: Szlovenszkói városok

közösség, a pénz tisztelete és szenvedélyes gyűjtése letörülhetetlen nyomokat hagyott a Prágában tanuló ifjúság és a Prágával vagy a prágaiakkal sűrűn érintkező más szlovenszkóiak életében. Bizonyos kivándorlás indult Prága felé, főleg Keletről akadtak csoportok, amelyek ismét nosztalgiával tekintettek a fővárosra. De korántsem oly átható nosztalgiával, mint annak idején Budapestre. Most az történt, hogy inkább a prágai forma jött a vidékre, nem megfordítva, és magával hozta életmódját, amely közelről és tülekedés közben nem látszott már oly szépnek és kiegyensúlyozottnak, mint azok előtt, akik Prága nemesművű keretében ismerték meg, mintegy páholyból nézve, s egy lüktető metropolis kiteljesedett világvárosi életében. Prága kúlönben is túl messze volt, nehezen megközelíthető, s nem számított olyan helynek, ahol hamar érvényesülni lehet. A földrajzi távolság bizonyos idegenséget határozott meg, s így történt, hogy bármily tisztelettel és megértéssel tekintett is néhány fiatal csoport Prágára, akár szlovák, zsidó vagy magyar volt az illető, bármily követésre méltónak találta a prágaiak demokratikusan egészséges életét, az alapvetően más fejlődés miatt a távoli Prága hatása nem tudott döntő helyet elfoglalni a szlovenszkói városok fejlődésében. Új központra azonban szükség volt — így nőtt meg Pozsony érvénye. A Duna-parti város húsz év alatt Szlovenszkó magasan kiemelkedő központjává fejlődött, s ha van Szlovenszkón nosztalgia egy főhely, vágy a városi élet felé, úgy Pozsonyra összpontosul. A vidéki polgárok, sőt a krízis letörése után a környék köznépe is ugyanúgy özönlik minden irányból Pozsonyba, mint annak idején Budapestre, s a két betörési kapun: a szlovák Vág-völgyén és a magyar Csallóközön át, de messzebbről, Csehországból és a dunai előnyöket kereső szudétanémet gyárterületről is évről évre több ember érkezik a Prágánál és Brünnnél rohamosabban fejlődő városba. Pozsonynak ma százötvenezer lakosa van, de ha a be nem számított külvárosokat hozzávesszük, úgy a legközelebbi népszámlálásig eléri a kétszázezret. Nagyobb központ lesz, mint Bázel, Genf, vagy közép-európai viszonylatban, tegyük fel, Kolozsvár és Zágráb. Aki ismeri a várost és látja a paloták gyors épülését, az új felhőkarcolót, a kikötők átalakulását, a proletár elővárosok és a finom villanegyedek megszületését, a kedvezőtlen földrajzi helyzetű észak-csehországi gyárak leköltözését a Dunához, ahová csakhamar betorkoll a Morva új összekötő csatornája, megérti a fejlődés és a nosztalgia új irányát és nem csodálkozik, ha azt mondjuk, hogy Pozsony a szlovenszkói városiasság új eszményképe lesz. Az első önálló városi ideál Szlovenszkón. A Carlton szálloda sokat mesélhetne, mennyire 15