Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Vájlok Sándor: Mátyusföld

A földnél még nagyobb értéket jelent a vidék népe. Az 1930-as népszámlálás szerint 111 635 lélek élt itt. Ez a népállomány 61 községben lakik és 19 928 házban. Egy lakásra így átlagban 6 ember esik, ami a lakosság elég erős sűrűségére mutat. A táj átlagos sűrűsége knf-ként 62,2. A Csallóköz nagyságára nézve csaknem kétszer akkora, mint a Mátyusföld, 145 község van rajta, a lakosok száma azonban csak 130 ezer. Azaz alig húszezerrel több. A mátyusföldi települési viszonyok kedvezőek, kevés, de nagy községek alakultak ki, amelyek magukba gyűjtik a vidék lakosságát. Igaz, hogy város nincs rajta, még mezővárosról sem igen beszélhetünk, ha a városodási szempontokat vesszük alapul. A községek átlagos lélekszáma azonban eléri a háromezret, az ötezer lelket számláló helységek sem ritkák. Farkasd-Negyednek, a ma már teljesen összenőtt községnek 10 000 lakosa van, Sellyének 4 500, Szencnek 5 600. A 111 928 lélekből 75 922 magyar nemzetiségű. A magyarság után számban a csehszlovák nemzetség következik 31 231 lélekszámmal. Ezek elszórva élnek, szórványokban. Az úgynevezett talaj-szlovák száma kicsi. Kimondottan szlovák község csak egy tartozik Mátyusföldhöz, Bornemisza Péter községe: Sempte. A nagyságra nézve a 3. nemzetiség a zsidóság: a Mátyusföldön élő 4 958 zsidó vallásúból az 1930-as népszámláláskor 3 213 vallotta magát zsidó nemzetiségűnek. A számba jóhető nemzetiségek közül a németséget említjük 800 lélekszámmal. Nagyobb számban Kis- és Nagydiószegen élnek, ahol Kulturverband fiókjuk is van. Azonkívül Szencen 70 és Galántán 54. Vallási szempontból osztályozva a lakosságot, azt látjuk, hogy kb. 80%-a katolikus, abszolút számokban 92 405, az evangélikusok száma 5 044, a reformátusoké 1 047 és a zsidóké 4 958. A népmozgalmi fejlődés az utóbbi időben kihagy, és korántsem mutat olyan nagy lendületet, mint régente. Oka ennek abban van, hogy a lakosság egy része beérett az egykézésre, ami szaporodását folytonosan visszahúzza. Az ezer lélekre eső szaporodási növekvés évi 11 -ről 7-810-re szállt le. Hiába szapora a lakosság egyik része, a szegényebb, amikor a második, a gazdagabb, még nagyobb mértékben fejlődik vissza. Az egyke megbonthatatlan alapköve a gazdaságban nyugszik. A lakosságot ebből a szempontból, vagyis a gazdaságiból két részre lehet osztani. Az első és vékony réteg a gazdák osztálya, a nagygazdák rétege. A mátyusföldi talajból már 60—80 hold nagybirtoknak számít. 150200 hold pedig a gazdagság csúcspontja. A föld hozadéka kiegyensúlyozott, a gazdaréteg tud bánni a pénzzel. Ennek következtében nem egy 156