Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Schöpflin Aladár: A Felvidék a magyar irodalomban

játszó embertípusának lelki képét. A kuruc költészetből vissza lehet következtetni a magyar katona lélektani múltjára és sok tekintetben mai lelkialkatának magyarázatát is megtalálhatjuk benne. Azok a jellemvonások, melyek a magyar katonát minden más nemzetbelitől megkülönböztetik, mind megvannak a kuruckor katonadalaiban. Milyen meggyőző szellemtörténeti bizonyítéka ez annak a magyar szellemnek, amely a Felvidéken eláradt! A legősibb magyar hagyomány, a Nyugat felé portyázó magyaroké élt tovább azokban a vitézekben, akik a zempléni, abaúji, Nyitra és Trencsén környéki táborokban énekelték szilajon kurjongató vagy búsan mélázó dalaikat. Kiérezni e dalokból a felvidéki tájak ízét, azt a fűszeres levegőt, amelyet a hármas bérc erdőiből hozott le a kárpáti szél a kuruc hadak útjaira. Olyan emlék ez, amely örök kapcsolatot teremt a magyar lélekkel. * A XVIII. század végén Kassa városa jutott nagyjelentőségű szerepre irodalmunkban. Itt történt az első nyomatékos kísérlet egy irodalmi központ létesítésére, illetőleg az irodalmi élet elvi alapon álló megszervezésére. A század nyolcvanas éveiben a véletlen összehozott Kassán három jelentős íróembert: Kazinczy Ferencet, Batsányi Jánost, Baróti Szabó Dávidot, s bennúk érett meg az eszme: olyan folyóiratot indítani, amely maga köré gyűjtse az országban szétszórtan, egymással minden kapcsolat nélkúl élő írókat, közönséget teremteni számukra, s elvi szempontok szerint egységesíteni az itt is, ott is jelentkező erőket. Folyóiratuk, a Magyar Museum nem sikerült, a szerkesztők összeférni nem tudása szétbomlasztotta a szövetkezést. Hasonlóképpen az Orpheus sem, melyet Kazinczy egyedül szerkesztett. Korán jött még akkor az ilyen folyóirat, sem a közönség, sem az írók nem voltak felkészülve rá. Az eszme azonban megmaradt, ettől kell számítanunk a tulajdonképpeni magyar irodalmi élet kezdetét. Nem lehet ott irodalmi élet, ahol nincs szellemi kapcsolat az írók közt, és nem tisztázódnak az irodalom alapvető elvi kérdései. Az a döntő jelentőségű mozgalom tehát, amelyet „nyelvújítás" néven ismer az irodalomtörténet, s amely több mint nyelvújítás, mert az irodalmi szellem megújítása — Kassáról indult ki. Véletlen volt-e, vagy volt benne szerepe Kassa város és általában a felvidéki városok kulturális levegőjének is? Szülőföld, tájélmény, lakóhely Kazinczyt a Felvidék emberévé tette. Abból a felvidéki nemességből származott, amely sohasem élt „rusztikus" életet, életformáinak, egymás közötti társadalmi életének 136