Filep Tamás Gusztáv, Szőke Edit (válogatta és összeáll.): A tölgyerdőre épült város. Felföldi tájak, városok

Simándy Pál: Losonc

magát szellemtörténeti hagyományaihoz. Szlovenszkónak ez a legkisebb magyar városa meglepően fontos szerepet tudott kivívni a kisebbségi élet irányításában. Mindjárt az államfordulatot követő években jelentős kultúrintézményt hoz létre. Különféle világnézetű emberek fognak össze egy szabadegyetem megteremtésére, hogy a tanácstalanság első esztendeiben útmutatást és példát adjanak. A kezdeményezésnek országos visszhangja van, s mindenfelé megmozgatja az elméket és szíveket. Ugyancsak itt alakítják meg a húszas évek elején Szlovenszkó legjelentősebb magyar írói a híressé vált Madách-kört, amely később valóságos kovásza lesz a fiatalság új szellemiségének. Ebből a körből indult ki a Petőfi-, Madách-, majd a Jókai-centenárium sorozatos országos ünnepségeinek kezdeményezése is, ami az elszakított magyarság széles tömegeire volt frissítő hatással. Itt szerkesztette egy évtizeden át a Felvidék első és nagyhatású ifjúsági lapját: A Mi Lapunkat Scherer Lajos, a lelkes tanár. És éveken át Losonc volt a központja a szlovenszkói magyar politikai életnek is. Az ősi Szil assy-kastélyban székelt a kisebbségi magyarság politikai vezérkara, amelynek elévülhetetlen érdemei vannak a tömegek nemzethűségének gondozása körül. Losoncról indult el a magyar katolikusok hitbuzgalmi mozgalma is. És a parányi losonci református egyházközség volt a központja a szlovenszkói magyar kálvinistaságnak. Itt állította fel a reformátusság Sörös Béla, az izzó magyarságú, azóta elhunyt lelkipásztor kezdeményezésére a maga teológiáját 1925-ben. Innen küldött évről évre lelkes apostolokat a magyar szó szolgálatára. Losonc címere: pelikánmadár, amely önvérével táplálja fiait. A jelkép találó. A város a történelem folyamán valóban nemegyszer jutott súlyos helyzetbe, amelyben önerejére utaltan kellett megbirkóznia a nehézségekkel. A huszita háborúk idején Giskra csapatainak volt megerősített őrhelye. A város határában folyt le az az ütközet is, amelyben Giskra megverte Hunyadi János seregét. A megújuló harcokban sokat szenvedett a város. De kivette részét a kuruc—labanc háborúk szenvedéseiből is. A XVII. század folymán kétszer égett porig. 1719-ben a pestis pusztította el. 1849-ben az oroszok gyújtották föl. És hogy a XX. század se maradjon adósa, 1919-ben idegen uralom alá került. Az 1849-iki tűzvész különösen borzalmas csapásként sújtott le a városra. A szabadságharc előtt virágjában állt Losonc gazdasági és szellemi élete. Az orosz dúlás azonban egyszerre megsemmisített mindent. A város leégett, lakói nagy többsége elmenekült. A katasztrófát 123