Neubauer Pál: A jóslat

Első könyv- Marco Polo - III. fejezet: A fehér majom a magas politikába avatkozik

— Arra nem gondol, hogy Montagu képviselő úr második interpellációja után eltűnt? — Hát a képviselő leánya?! — kérdezte gondolkodás nélkül élesen, és mint tőrt szegezte a kérdést az államtitkár mellének. — Tudja, hogy Mary Montagura gondolok?... De nem! Látom, hogy ennek a leánynak a létezéséről sejtelme sincs! Nem tudott róla, de ami sokkal súlyosabb, ma sem tud róla! Szíves engedelmével még egy igen szerény megjegyzést tennék, ami mindevvel a legszorosabban összefügg. Mister Edwin Samuel Montagu, aki 1917-ben, tehát a legnagyobb veszély idején az indiai ügyek államtitkára volt, Charles Montagu képviselő közeli rokona. Mégiscsak helyes volt, hogy ezeket a kérdéseket intéztem önhöz, éppen ezekről a kérdésekről van szó. Most már aztán tisztában vagyok vele, hogy a kezdet kezdetéhez kell visszatérnem. Eszmecserénk tehát hosszabb időt fog igénybe venni, mint gondoltam. Déli fél tizenkét óra volt, amikor a hindut MacPhersonhoz bebocsátották. Az államtitkár három órával később távozott dolgozószobájából. Aktatáskájában terjedelmes kéziratot vitt magával, amely a hindutól származott. Kocsijában elővette és lapozgatni kezdte. „Élmények 1914-től 1923-ig", ez volt a címe. Ügy volt megfogalmazva, hogy a különös, helyenkint döbbenetesen egymásba játszó, egymást kiegészítő, rejtelmes eseményeket harmadik személy adta elő. Egy rövid előszó azt állította, hogy a kézirat írója egy Braganza da Cunha nevű hindu, és Mary Montagu naplóiból vette az adatokat. Ki ez az ember? Ki a kézirat szerzője? Hol vannak az eredeti naplók? Erről a hindu nem számolt be. Amint hazaérkezett, MacPherson államtitkár belemélyedt a kéziratba, amelyet a következőkben szó szerint közrebocsátunk. 84