Neubauer Pál: A jóslat

Első könyv- Marco Polo - III. fejezet: A fehér majom a magas politikába avatkozik

rendelje be holnapra. Kettőnk beszélgetése ugyanis néhány órát vesz majd igénybe — mondta nagyon határozottan, ellentmondást nem tűrő hangon. — Persze, jó és hamisítatlan európai létére most ismét mosolyog. Pedig jól tenné, ha meggondolná, mért küldött Montagu képviselő úr önhöz, a kormány magas rangú hivatalnokához, az indiai ügyek államtitkárához! Ezt kellene elsősorban fontolóra vennie, mert Montagu képviselő ezt nem tette volna, ha nem lenne igen fontos ügyről szó. MacPhersont ez az érv némi gondolkozás után meggyőzte, és utasította titkárát, hogy bocsássa el a várakozókat, s rendelje be valamennyit másnapra. — Mindenekelőtt egy kérdést szeretnék önhöz intézni — — mondta aztán. — Remélem, elárulja nekem, hol találkozott Mister Montaguval? — Kérdéssel kell válaszolnom, kegyelmes uram. Van-e tudomása róla, vagy feltette-e már magának a kérdést, mért hozakodott elő az alsóházban éppen Montagu evvel az interpellációval? A Labour Party tagja ez az úr, tehát az ellenzékhez tartozik, de ez nem mond semmit, mert az interpellációtól eltekintve közönyös, hogy ne mondjam, indolens ember, és nem sok vizet zavart. MacPherson intett, és evvel a mozdulattal jelezte, hogy az ilyen csekélységekkel régen tisztában van. — ön mondta, hogy Montagu képviselő az ellenzék tagja. Ezek amolyan jelentéktelen, már unalmassá vált sakkhúzásai annak a pártnak, melynek minden ürügy jó arra, hogy a mindenkori kormányt támadja, csak azért, mert kormány és nem párt. Ezt nevezik ellenzéknek. A fiatal hindu szúrós tekintetével az államtitkár felé döfött : — 1914-ben és 1923-ban egyazon interpelláció?! MacPherson bosszúsan nézett rá. Ebben a hivatalos helyiségben ez a hangnem szokatlan! A hindu magatartása azonban parancsoló volt, lényéből titokzatosság áradt, tekintetének szuggeráló ereje alól az államtitkár nem tudta magát kivonni. Pillanat alatt a szokott egyensúlyba zökkent, és visszavágott: S3