Neubauer Pál: A jóslat
Első könyv- Marco Polo - II. fejezet: Hatszáz esztendő-egy nap
családja és barátai körében. Még az írás is mondja: „Hetven év az ember élete, s amit azon túl kap, ajándék. Evvel az ajándékkal mindenki azt kezdheti, amit akar, amire vágyik." Marco Polo hetvenedik születésnapja közeledett. Velence városa titokban előkészületekkel volt elfoglalva. Ünnepségre készült. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy pótolja a negyed évszázaddal ezelőtt elmaradt ünnepélyes fogadtatást. Marco Polo műve, utazásainak leírása időközben világhírre tett szert. Nem múlott el nap, hogy a földkerekség minden tájáról ne halmozták volna el elismerő, rajongó levelekkel. Sok ember érkezett Velencébe mindenünnen, mert a mű olvasói látni akarták a szerzőt, de Marco Polo mindnyájuk számára láthatatlan maradt. Munkájának élt, és ezt az utolsó munkát konokul és makacs következetességgel utolsó utazásának nevezte. „A fehér majmok országa", „A hiányzó fejezet", „Marco Polo jóslata"... Egy este elkészült. Egyszerű, hűséges krónikás vagyok, és be kell ismernem, hogy a fejezet mélységes tartalmát, a titkot nem értettem meg. A titok elrejtőzött előlem. A színes leírás hullámai egyszer szerelmetesen, játékosan hömpölyögtek tova, máskor meg vadul zajlottak, és mintegy elfedték a titkot. A nap fénykáprázata súlyos arannyal terhesen, lustán és mozdulatlanul pihent el a tenger tükrén. Marco Polo, szokásához híven, a hátam mögött ült. Tollbamondás előtt ezt a trónusnak beillő hatalmas, túlméretezett karosszéket dobogóra kellett állítanom, mely akár szónoki emelvény lehetett volna. Onnan uralkodott a termen. Diktálás előtt megszokott jóságos, szerény hangján beszélt, de ha megkezdte az elbeszélést, azon a kántáló orrhangon szólalt meg, mintha szellemeket idézne. Ismételten meg kell állapítanom, hogy ezt a hangot csak hindu szellemidézőktől hallottam. Széles ecsettel festett, színesen mondta el, amit a fehér majmok országában látott. Az elbeszélést csak nagy ritkán szakította félbe, nem kellett gondolatait elrendeznie, minden, a legcsekélyebb esemény is, tökéletesen élt az 53