Neubauer Pál: A jóslat

Második könyv- Élmények 1914-1923 - I. fejezet: Spleenes ifjú angol hölgy

Az ezredes habozott, majd kitérőleg válaszolta, hogy nem érkeztek újabb hírek, semmi lényegeset nem mondhat. — Azt tervezem, hogy tanítványom Londonba utazik, és ott személyesen érintkezést keres Miss Mary Montaguval... — Pontos értesüléseim vannak Braganza da Cunháról! — szakította félbe az ezredes. — Mielőtt az ön tanítványa lett, Tilak lelkes híve volt. Mért érdeklődik ennyire a miss után? Gandhi pillanatig habozott, majd szinte alázatosan mondta: — Rendkívül nehezemre esik a válasz... Ezredes úr most sem ad majd hitelt szavaimnak, és ezt az ön helyzetében tökéletesen megértem... Ennek ellenére kertelés nélkül most is az igazságot mondom... Meggyőződésem, hogy Montagu kisasszony útban van... Űtban van, ezredes úr, ezt higye el nekem! Sidney Baker csak nehezen türtőztette magát, és gyilkos tekintettel kérdezte: — Mondjuk, hogy ez az állítás teljesen megfelel a valóságnak. Mégis szeretném tudni, mért hangsúlyozza ezt enynyire feltűnően? Feltegyem, hogy ismét csodáról van szó? — Valóban csodáról van szó, ezredes úr... — mormolta Gandhi alig hallhatóan, reménytelen hangon, mint aki beletörődik abba, hogy nem értik meg. — Miss Mary Montagu útban van, de nem Bombaybe... A Mathura mellett elterülő őserdőn át vezet az útja, és Hanumán isten szentélye felé tart... Az ezredes most úgy nézett rá, mintha undok férget látna maga előtt, és csak ennyit mondott: — Július huszonnyolcadika van. Tanítványa, Braganza da Cunha valószínűleg hamarosan Angliába indul... — Néhány pillanatig hatásos szünetet tartott, majd hirtelen fordulattal: — Tanítványa egy szikh ezred tisztje. Ezzel az ezreddel indul Angliába. Ügy gondolom, önnek is pontos értesülései vannak, és tudja, mi történik ebben a percben Európában!... 107