Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
jogszabályok formába öntése, erről tanúskodik a szeptember 4-i londoni jegyzőkönyv: 9 3 „/. A fő dekrétumok: 1. Az 1920-as alkotmány érvényessége. 2. Az 1938 óta hozott törvények hatálytalanítása. (Kész, előterjeszteni.) 3. Dekrétum a retribúcióról. (Kész, előterjeszteni.) 4. Dekrétum a nemzeti bizottságokról. (Előkészületben van. Legkésőbb szeptember 15-ig elő kell terjeszteni aláírásra.) 5. Dekrétum az állampolgárságról. (Előkészületben, be kell a tárgyalásokat fejezni és aláírásra előterjeszteni.) 9/a Dekrétum a németek és magyarok vagyonának elkobzásáról. 15. Dekrétum a német iskolák bezárásáról... általános rendelkezések előkészítése a német és magyar iskolákról. Már itt elő kell készíteni és aláírni. Egyszerű és rövid dekrétumról van szó. Kiegészítő magyarázat: A német és magyar iskolák bezárása után, valamint a fasiszta tanítók működésének felfüggesztése után a részleteket otthon is rendezheti kormányrendelet. De a kerettörvényt (dekrétum) már itt kell kiadni." 9 4 A dekrétumok - elnöki határozatok - a hiányzó alkotmánytörvényeket pótolták, retribúció a politikai megtorlást, a népbíráskodást jelentette. Az állampolgárságra vonatkozó dekrétum a németek és magyarok állampolgárságának elvesztését mondta ki; bár már 1944 szeptemberében aláírta az elnök, kihirdetésére csak 1945. augusztus 2-án került sor, amikor a potsdami konferencia jóváhagyta a német lakosság kitoloncolását. Az emigrációk között zajló burkolt osztályharc miatt megkésve szövegezték meg - 1944. december 4-én - a Nemzeti Bizottságokra és az ideiglenes Nemzetgyűlésre vonatkozó el84
