Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban
sét a német kérdés transzfermegoldásába: „Kisebbségeink kitoloncolásának kérdését részletesen megvitattam a brit kormánnyal és Bogomolov nagykövet közvetítésével Moszkvával is; mielőtt 1943 tavaszán elutaztam volna Washingtonba... Moszkva elvi beleegyezését Bogomolov nagykövet útján 1943. június 5-én átadta dr. Ripkának, aki nekem azonnal megtáviratozta Washingtonba, így Roosevelttel is rögtön megvitattam." 5 9 Benešnek ekkor még nem sikerült megnyerni Moszkva támogatását olyan értelemben, hogy a transzferelv a magyar kisebbségre is kiterjesztendő, ezt bizonyítja Ripka táviratának szövege Benešhez: „Szombaton este vidékre telefonált nekem Bogomolov, hogy e percben kapta a kábeltáviratot, mely szerint a szovjet kormány egyetért a németek kitelepítésének gondolatával." 6 0 Beneš röviden kitért emlékirataiban amerikai tárgyalásaira: „Miután már London és Moszkva egyetértő álláspontjának birtokában voltam, washingtoni tartózkodásom idején a kérdést haladéktalanul Roosevelt elé terjesztettem, aki azonnal megadta személyes beleegyezését, hozzátéve, hogy azt, ami olyan katasztrófát váltott ki, mint München, végérvényesen és örökre fel kell számolni." 6 1 Roosevelt álláspontja internacionalizálja Beneš célkitűzéseit a nemzeti állam létrehozásában, ugyanakkor Beneš maga is szembekerül 1940-ben elhangzott megállapításaival, hogy Hitlert nem a szudétanémetek érdekelték, hanem egész Kelet-Európa. Az amerikai tárgyalások eredményéről Beneš május 13-án tájékoztatta a londoni kormányt, leveléből kiemeljük az alábbi sorokat: „Egyetért azzal az elképzeléssel, hogy ezután a háború után a németek számát Csehszlovákiából kitelepítés útján a lehető legkisebbre kell leszorítani. Szlovákiára vonatkozólag nem tett fel semmiféle kérdést." 6 2 Ez utóbbi megjegyzés nyilván a magyar ügyre való célzás, értelme az, hogy Roosevelt nem volt hajlandó a magyarok kitelepítéséről tárgyalni. A teheráni konferencia (1943. november 28.-december 1.) egyes döntéseit nem hozták nyilvánosságra, többek között a háborús zónák megosztását. „Minket erről - írja Beneš - sem 71