Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

Az áttelepítés-elv kibontakozása az emigrációkban

gyar kérdést. A szlovákiai magyar ügy 1944 őszéig a magyar közvélemény számára nyílt kérdés volt, amit főleg a felülről irányított titkosság határozott meg. A nagymértékű tartózko­dás azonban csak a magyar kisebbségre vonatkozott, a néme­tekre vonatkozólag már 1944 tavaszán szárnyrakeltek a radi­kális megoldás hírei: „Beneš a szovjet-csehszlovák szerződés után tett moszkvai nyilatkozatában azt mondta, hogy Sztálin mennél homogénebb Csehszlovákiát kíván. Viszont február 2-i londoni beszédében Beneš hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiá­ban mindig a München előtti Csehszlovákiát érti. Hogy van ez összhangban a nemzetiségileg homogén Csehszlovákiával, amit állítólag Sztálin akar? Hacsak Beneš kitelepítésekkel nem akarja homogénné tenni Csehszlovákiát. A világsajtóban ugyanis olyan hírek láttak napvilágot, hogy a csehek a szudéta­németek jó részének kitelepítését tervezik. 5 Mivel a hivatalos publicisztika találgatásokra szorítkozott a szudétanémet kér­dés jövőjében, a magyar kisebbség eljövendő helyzetéről pedig elképzelései sem voltak, nem jelenthet meglepetést, ha megis­mételjük, hogy a magyar közvéleménynek halvány sejtelme sem volt arról, ami 1944 tavaszán az emigrációk köreiben már befejezett ügynek számított, a nemzeti állam eszméjének elfo­gadásáról, vagyis a németekkel együtt a magyar kisebbség fizikai felszámolásának a tervéről. Beneš elnöknek - és munkatársainak is - a megnyilatkozásai a nemzeti kisebbségek kérdéséről Münchentől a háború befeje­zéséig a nemzetközi katonai-politikai konstelláció színezete szerint változtak; cáfolták önmagukat, váltogatták a legkemé­nyebb fenyegetéseket a demokratikus ígéretekkel. Mégis mi­képp a történelmi eseményeknek is megvolt a logikája, Beneš beszédeiben is egymást követő megfontolt rendszeresség ta­pasztalható, ami lehetővé teszi az egyes - egymásnak ellent­mondó - fázisok elkülönítését. Az elnök magatartása Mün­chentől 1939. augusztus végéig fenyegető, harcias, kisebbségel­lenes, mert Beneš bízott a Hitler elleni nagy európai koalíció létrejöttében és a hitlerizmus gyors katonai fölszámolásában. A kisebbségellenes megnyilatkozások korának a szovjet-né­51

Next

/
Thumbnails
Contents