Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A mítosz tovább él
hetett és nem lehet ma sem ilyen semmitmondó és történelmietlen frázisra visszavezetni, hanem hogy ezerféle oknak és mesterkedésnek volt végső kikristályosodása, azt ebben a könyvben - úgy hiszem - eléggé meggyőzően kimutattam. A lehangolóbb az volt már a recenzió idején is, hogy a visszautasító merevség kollektív véleményt fejezett ki, ami sértő elmarasztalásban jutott kifejezésre; Lavová konjunkturális pamfletnek minősítette Zvara könyvét, és történelmi tájékozatlanságot vetett Zvara szemére, mert - állítólag - nem volt elég járatos a „jogos önvédelmi nacionalizmus" elméletében. Jellemző M. Lavová érvelésére a tisztázatlan eredetű szájhagyományok becsempészése a történelem anyagába. Az efféle pongyolaságokat azért tekinti megengedhetőnek, hogy felhasználhatók legyenek a jellegzetesnek tartott magyar bűnök bizonyítására, vagy a kollektív vádemelés társadalomtudományi alátámasztására. Az ilyen szájhagyományok szerzőtől szerzőig terjednek, forrásuk megjelölését meg sem kísérli senki, de szívósan tovább élnek, mert alkalmasak a hamgulatkeltő befolyásolásra. Tízezrek, sőt százezrek elűzésének a vádjával már foglalkoztunk, vannak azonban ártalmatlanabbnak látszó alkalmi kitalálások is, amiket egyes történészek sietnek „adattá" avatni, hogy forrásszerü meggyőző súlyuk legyen. Egy kirívó példa M. Lavová ilyen hátterű tevékenységére: „Zvara nem említi, hogy kik voltak ennek az idegen ideológiának a hordozói a Pártban. Mindnyájan tudjuk, hogy az ún. szlovák burzsoá nacionalisták, akiknek rovására írták a magyar kérdés megoldását, mégis később rehabilitálva lettek." 3 A megjegyzésnek az az értelme, hogy az ún. szlovák burzsoá nacionalisták ellen a konstrukciós perek kapcsán a magyar kisebbség üldözése miatt is vádat emeltek. De mi a valóság? A perekben a magyarellenes diszkrimináció kérdése szóba sem került, nem szerepelt a vádiratban, sem a védőbeszédekben, de az ítéletek indoklásában sem. A konstrukciós perek célja nem a magyarellenes diszkrimináció elmarasztalása volt, hanem a szlovák nemzeti fölkelés államjogi hagyományainak a lebontása (a szlovák törvényhozó és végrehajtó hatalom korlátozása). 318
