Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere éve - 1947
ségből és az ebből következő megfontolásból született a reszlovakizáció gondolata, melyet e belügyi megbízott 20000-1-IV/ 1946. számú rendelete váltott valóra. A reszlovakizálást önkéntes jelentkezés alapján egyesületeink hajtották végre, és ennek a reszlovakizálásnak a keretében nem tízezrek, hanem százezrek jelentkeztek. " 2 3 A memorandum ezután névanalizálással bizonyítgatja Perbete szlovák múltját, majd a reszlovakizációs dekrétumok késlekedése miatt türelmetlenkedik, mert a bizonytalanság légkörének a nemzetgazdaság látja kárát. A lap így magyarázza az általános ingerültséget: „A rádió és a sajtó már egy hónapja ismertette a reszlovakizáció elfogadására vonatkozó rendeletet, de gyakorlatban egy ujjal sem mozdítottak semmit... A termőföld, mely a kitelepített magyarok után maradt, nem művelhető meg, még ideiglenes megművelésre sem lehet kiadni, amíg meg nem érkezik a hazatelepülő új tulajdonos, mert a reszlovakizáció is a szó szoros értelmében a levegőben libeg, mi több, lehet, hogy éppen a reszlovakizált van rajta első helyen a kitelepítendők névjegyzékén. Röviden: a gazdasági élet csődbe jutott. A hozzávetőlegesen ismertetett károk óriásiak... az erkölcsi következmények még súlyosabbak. A reszlovakizáltat kinevetik, fenyegetik, mint árulót. Magyarok közé nem akar, közénk nem mer jönni... Mi kényszerítettük rájuk a bizonytalanságot, az alacsonyabbrendűségi érzést, és vagyonúnkban is fenyegetjük őket." A szlovák etnikai területen élő szórványmagyarok szinte kivétel nélkül reszlovakizáltak. Ezek számát statisztikailag is földolgozták, és megbontránkozást váltott ki a szepességi reszlovakizáltak (azaz magyarok) nagy száma. Érdemes följegyezni a Čas méltatlankodását: „A szlovák múlt nyomorához tartozik, hogy a zárt szlovák területeken is vannak reszlovakizáltak jó néhány ezren. Nem beszélve a fővárosról, ahol 6000 család jelentkezett... Sokan vannak Besztercebányán, még többen Gölnicbányán, hasonlóképpen Körmöcbányán,— szép számmal vannak Poprádon, Eperjesen, Iglón... még Zsolnán is kétszázan vannak. A kérdés azonban az, hogy miképp lesz a probléma megoldva ott, ahol a reszlovakizáltak ezrei 264
