Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A deportálás
tudomásul: „...a csehszlovák közvélemény hiába várta sajtóirodáinak hivatalos tájékoztatását. Nem tudjuk, hogy miért tartják előnyösebbnek, ha a csehszlovák közvéleményt az őt közvetlenül érdeklő kérdésekről külföldi ügynökségek tájékoztatják". 3 3 A részletekről a Práca tájékoztat: „A magyar külügyminiszter továbbra is elferdíti a tényállást. Magyarország az áttelepítés kérdését az ENSZ elé kívánja terjeszteni" - cím alatt a magyar álláspontot ismerteti: „Gyöngyösi - mint a csehszlovák távirati iroda jelenti - Budapestre való visszatérése után sajtókonferenciát hívott össze, amelyben megerősítette a dr. Clementisszel való találkozás tényét. Nyilatkozata két részből tevődik össze, polemizáló és tárgyi részből. Nyilatkozatának első részében a lakosságcsere megállapításának okaival foglalkozott, elsősorban az egyezmény megsértésével csehszlovák részről az egész egyezmény problematikussá vált. Gyöngyösi ezután felolvasta annak a diplomáciai jegyzéknek a szövegét, amit 1947. január 7-én a mi kormányunk küldött Magyarországnak. Ez volt a konferencia tárgyi része. A jegyzékben a Magyarországgal való tárgyalások folytatását kívánjuk, és úgy értelmezni az eredeti lakosságcsere-egyezményt, hogy az áttelepülők számánál ne vegyék tekintetbe a már áttelepülteket és a menekülőket. Kormányunk azt is kívánta, hogy a magyar kormány adjon újabb 30 napos határidőt a csehek és szlovákokjelentkezésére, és hogy egyezzen bele a lakosságcsere befejezésébe 1947. december 31-ig. A január 14-én átnyújtott magyar válasz megállapította, hogy ezek a javaslatok alapjaiban változtatják meg az 1946. február 27-én aláírt egyezményt. Mindaddig, míg a magyarok széttelepítése tart, a magyar kormány mindennemű egyezkedést értelmetlennek minősít. A pozsonyi dr. Clementisszel való tárgyalás nem volt sikeres, mert a csehszlovák kormány ragaszkodott a magyarok széttelepítéséhez. Ezután Gyöngyösi hivatkozott arra, hogy a találkozás titkos volt, de pozsonyi körök elárulták. Kétségbevonta, hogy a munkakötelezettség fölfüggesztését követelte volna Csehszlovákiában, de ragaszkodott ahhoz, hogy a munkaszolgálat ürügye alatt ne kényszerítsék a dolgozókat hazájuk elhagyásá243