Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A deportálás

az elhiszi, hogy Csehszlovákiában a legreakciósabb rendszer uralkodik, vagy legalábbis valami vadnyugat... és hogy van Magyarországon? Itt az áttelepülésre jelentkezett szlovákokat kidobálták állásaikból, lehetetlenné tesznek számukra minden keresetet. így csak Békéscsabán több mint 200 közalkalmazott július óta munka és fizetés nélkül van... Mi lehet nagyobb jogtalanság és terror ennél? Elvenni a nép kenyerét, életlehetőségét, és megakadályozni abban, hogy oda menjen, ahol megélhet. Akad-e ember, államférfi, aki ezt megérti, főleg ha így viselkedik egy ország, amely demokratikusnak tartja magát. Ezt az égbekiáltó igazságtalanságot hogyan mentegetné Gyöngyösi miniszter úr?"

2

0 A kényszeráttelepítés erkölcsi indokolása olykor osztályszempontú érveket is igénybe vett, de oly módon, hogy a társadalom szerkezetét nacionalista szempontok szerint írta át. A csallóközi 1946. évi társadalmat a Čas pl. így elemzi: „Nemrégiben még kastélyok és parkok a gőgös magyar feudálisok számára; piszkos béresházak és istállók a szlovák béreseknek. A grófi betyárságnak és a szlovák nyomornak kellett itt szorosan együtt élni."

2

1 A különös társadalmi struktúrából a csallóközi társadalom 80%-át alkotó magyar paraszt kimaradt. Nyilván a betelepülő szlovákokat kívánták manipulálni, aggályoskodó lelkiismeretüket megnyugtatni.

2

2 1947 januárjában a beszéd nyíltabb lesz, a munkaszolgálatra hivatkozó magyarázatok elhalkultak, sőt eltűntek. Az Obrana ľudu meglepetéssel fedezi fel, hogy Magyarországon meg vannak botránkozva azon, hogy a dél-szlovákiai területnek nyelvileg is szlovákká kell lennie, így tanítják az iskolakönyvekben is. A magyarországi Magyar Nemzet megbotránkozására az Obrana ľudu így válaszol: „A magunk részéről azt mondjuk, hogy nincs szándékunkban megszerezni azt a területet, ami már úgyis a miénk, de el akarjuk távolítani azokat a nem államalkotó elemeket, akiknek az ország szétverésében legnagyobb része volt."

2

3 1947. február 10-én, a békeszerződések aláírásának napján az SZNT és a Megbízottak Testülete Pozsonyban nyilatkoza239