Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948

A deportálás

A leírásban a 30 nánai önkéntes a meglepő, akik kérelmezték a vagyonelkobzásukat, és ezen önkéntességükre gépkocsinként nyolc fegyveres vigyázott. November 19-e után Csallóközben kitört a pánik. A menekülők áradata kísérelte meg a Dunán való átjutást, és nyomban megindult a magyarországi ellenpropaganda. A Čas november 26-i száma első oldalon tiltakozik: „Nem szűnik a magyarok uszítása Csehszlovákia ellen. Csehszlovák válasz Gyöngyösi magyar külügyminiszternek. A hazugságpropagandának nincs sikere a mi magyarjainknál" - címek alatt a szlovák közvélemény is értesült az új fordulatról. A helyzet megmagyarázása már kevésbé világos: „A tájékoztatásügyi megbízott fölhatalmazta Szlovákia hírügynökségét (Spravodajská agentúra Slovenska) a következő jelentés kiadására: „Mint ismeretes, 1946. október 28-án a Csehszlovák Köztársaság nemzetgyűlése ünnepélyesen elfogadta a köztársaság újjáépítésére vonatkozó kétéves terv törvényét. Kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy az építő jellegű terv sikeres valóra váltásához szükség lesz nagyszámú munkaerőre és azok helyes megszervezésére. Ennek a célnak a megvalósítását követte a nemzetgyűlés által jóváhagyott 88/1945. számú elnöki dekrétum is az általános munkakötelezettségről, amely 1. §-ában megállapítja, hogy az elodázhatatlan és közérdekű munkák elvégzéséhez minden munkaképes férfit és nőt igénybe lehet venni. Miután a cseh tartományokban nagy a munkaerőhiány, a 88/45. számú dekrétumot a munkaerők szélesebb körű toborzásához az egész köztársaság területén alkalmazni kellett, a lakosság minden rétegére, nemzetiségre való tekintet nélkül. A munkaerők toborzásának keretében eddig 180 000 szlovák ment el dolgozni Csehországba. Az természetes, hogy a magyar nemzetiségű polgárok nem lehetnek kivételek ezen törvényes rendelkezés alól, és hogy a munkaszolgálatra vonatkozó elnöki dekrétum őket is munkára kötelezi. Meg kell állapítani, hogy a munkaerőtoborzás pontosan a törvény előírásai szerint zajlik le, humánus és szociális módszerek alkalmazásával. A gyűjtőhelyekről a lakosokat vasúti személykocsikban szállít234