Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A deportálás
vel mindenképpen szétforgácsolta volna a kezdeti nacionalista lendületet. A csehszlovák közvélemény előkészítése az ellenforradalmi rendszabályok tudomásul vételére már október közepén megkezdődött. Az SZNT elnöke, dr. J. Letrich, Amerikába való elutazása előtt így nyilatkozott: „Ne feledjük el, hogy a testvéri cseh nemzet és a kormány sokkal nagyobb figyelmet szentel a németek kérdésének, akikből ma már két és fél millió túl van a határon. Ezzel szemben Szlovákiából a magyarok 5%-a sem lett még eltávolítva. A németek elköltözése után a cseh határvidéken és a cseh iparban fölvetődik a hiányzó munkások és alkalmazottak pótlásának a problémája, de súlyos a helyzet a mezőgazdaságban is. Minket a kérdés annyiban érint, hogy a Szudéta-vidékről eltávozott német munkaerők pótlását tőlünk várják. Ezzel a kérdéssel azért kell foglalkoznunk, mert elsőrendű szlovák nemzeti ügy és csak másodsorban állampolitikai és csehszlovák terv." 5 Cseh részről a közreműködésre való hajlam nem volt egyhangú, a habozásnak kétségtelen jeleit lehet megállapítani legmagasabb körökben is. Kimutatható, hogy a novemberi deportálás Beneš helyeslése nélkül indult meg, ennek nyoma is van a hírlapi irodalomban: „Praha ČTK. A szlovák Telepítési Hivatal küldöttsége Beneš elnöknél. - A köztársasági elnök fogadta a szlovák Telepítési Hivatal (Osídlovací úrad) és Nemzeti Újjáépítési Alap elnökségének küldöttségét, amely tájékoztatta az elnököt a szlovákiai magyar kérdés megoldásának esélyeiről. Beszélgetés közben tisztázták a magyar áttelepítési problémákat. Az elnök hangsúlyozta, hogy a magyar kérdés nemcsak Szlovákia belügye, hanem összállami kérdés, és miután nemzetközi jelentősége is van, ilyen értelemben is tisztázni kell a helyzetet." 6 A közleményből az tűnik ki, hogy Beneš elnök nem lelkesedett olyan tervekért, amelyek a nemzetközi egyezmények kikerülésével javasolják a magyar kérdésnek széttelepítés útján történő megoldását. Az elindítandó deportálás azt jelentette volna, hogy Csehszlovákia már nem kíván élni azokkal a lehetőségekkel, amiket a békeszerződés javasolt 228
