Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
csalódásainak adott kifejezést afölött az álláspont fölött, amit az Egyesült Államok és Nagy-Britannia foglaltak el a párizsi békekonferencián azzal, hogy nem támogatták Csehszlovákia igazságos követeléseit a magyar kisebbség kitelepítésének és a határváltozások kérdésében. Masaryk kijelentette, hogy sajnálja, de ezt az eljárást Münchennel kell összehasonlítania, és hozzátette: nehéz lesz otthon a mieinknek megmagyarázni, hogy miért jártak így el szövetségeseink, akikkel szemben Oroszország és a szláv államok támogattak bennünket. A miniszter reméli, hogy a Magyarországgal meginduló tárgyalások meghozzák majd a megoldást, ezért a 200 000 magyar kiutasításának az elvét nem adják föl. Mint mondotta: hajlandók vagyunk az út feléig Magyarország elé menni, és minden szükséges ügyet megtárgyalni azzal a föltétellel, ha érdemes lesz tárgyalni a demokratikus Magyarországgal. A magyarországi demokratikus szellem létezéséről azonban előbb meg kell győződnünk. Masaryk hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia nem fogad el semmiféle kisebbségi státumot, és a Csehszlovákia területén maradó magyarok gyermekeinek szlovák iskolába kell járniok. Igen türelmesek voltunk, de drágán ráfizettünk." 7 2 Párizs a szlovákiai magyar kérdést lényegében nyitva hagyta, ez azt jelenthette az akkori körülmények között, hogy nem volt többé nemzetközi szerződéses akadálya a magyar kisebbség erőszakos széttelepítésének. A békekonferencián összeütközött érdekek makacssága nem megoldást hozott, hanem új fenyegetést, a magyar kisebbség radikális szétszórását az államközi lakosságcsere helyett. Az ilyen akció elindítása után természetesen már senki sem számolt volna a lakosságcsere végrehajtásával, arra már nem is lett volna szükség, mert 200 000 magyar széttelepítésével a kérdés megoldása befejezettnek lett volna tekinthető. Ez azért volt reális elképzelés, mert Párizs után már senki sem remélte, hogy Magyarország elfogad egy 200 000-es tömegtranszfert kétoldali tárgyalások keretében a párizsi kezdeményezés sikeres visszaverése után. A hírverés hamarosan a „belső intézkedések" propagálására 217
