Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
ami abban gyökerezett, hogy a vagyonelkobzó rendelkezésekben magának a nemzetiségnek a meghatározása is zavaros volt; zsidókat pl. tömegesen magyaroknak nyilvánítottak, mert a családi életben magyarul beszéltek. Pedig 1930-ban a 120 000 szlovákiai zsidó közül csak 5600 vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A helyzet fonáksága csak később, 1947-ben tünt fel a cseh szerzőknek: „Nem kellene ezzel a magyarázgatással sokat foglalkozni, ha nem éppen ez az intézkedés lenne az oka annak, hogy Szlovákiában a zsidó származású polgárok földbirtokait csaknem teljes egészében elkobozták." 2 9 A szerző - Karel Taraba - kellő helyzetismerettel rendelkezik a háború előtti nemzetiségi viszonyokról: „A zsidók túlnyomó többsége Szlovákiában, az 1930-as népszámlálás idején szlováknak, csehnek vagy zsidónak vallotta magát... Olyan esetek is előfordultak, hogy a földelkobzást a földbirtokos magyar szakácsnéjával indokolták, akivel a gazdája magyarul beszélt." 3 0 A földelkobzás jogi gyakorlatát Taraba csak zsidó vonatkozásaiban bírálája, a magyarokkal szemben alkalmazott nacionalista szempontok nem érdeklik. Még sem árt rögzíteni megállapítását, ami a magyar birtokosokra is érvényes volt: „A 64/46. számú rendeletben nincs intézkedés arra vonatkozólag, hogy az érintettnek joga van-e valamiképpen védekezni, vagy befolyásolni a tárgyalást. Sőt mi több, a rendelet határozottan kizár mindennemű jogorvoslatot vagy panaszt a legfelsőbb bírósághoz." 3 1 Taraba egy későbbi cikkében az illetékes forrásokra is hivatkozik: „A szlovákiai zsidó hitközségek szövetsége megállapította, hogy Szlovákiában a zsidó származású polgárok földbirtokainak csaknem 90%-át kobozták el a felszabadulás után. Az indoklás: németek, magyarok, árulók." 3 2 Mint látható, az antifasisztának mondott földreform nem kímélte a fasizmus áldozatait. A földreform nacionalista jellege azonban felülről diktált elv volt, a tömegekben az osztályszempontú földreform követelése forrt, annál is inkább, mert a magyar földvagyon teljes kisajátítása nyilvánvaló akadályokba ütközött. A mai szerzők többsége kifogásolja az osztályszempontú 196
