Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A lakosságcsere-egyezménytől a békekonferenciáig - 1946
sák, amennyiben azok nem vétettek a Csehszlovák Köztársaság ellen. Az esetleg már megindított vagyonelkobzási eljárást csak olyan magyar nemzetiségű személyek esetében lehet megindítani, akik az 1945. évi 33. számú SZNT-rendelet 1-4. §-ában felsorolt bűncselekményeket követték el... Az iratokból világosan ki kell tűnnie, hogy az illető személy a 33/45. SZNT-rendelet 1-4. §-ában megjelölt bűncselekmények valamelyikét tényleg elkövette. A többi magyar nemzetiségű fizikai személy ellen az eljárást be kell szüntetni, tekintet nélkül arra, hogy beadták-e kérvényüket a csehszlovák állampolgárság meghagyására, és tekintet nélkül arra, hogy a belügyi megbízott 1946. június 26-án kelt 20 OOO/i-IV/1-1946. számú rendelete értelmében a lakosság visszaszlovákosítása érdekében jelentkeztek-e reszlovakizációra vagy sem, és végül tekintet nélkül arra, hogy az 1946. február 27-én kelt egyezmény értelmében át fognak-e települni Magyarországra vagy sem." „A Povereník helyett dr. Maxian s. k." 2 2 Ha a magyar lakosság 1946 májusában tudta volna, hogy létezik legfelsőbb rendelkezés, mely a magyarok elleni vagyonelkobzást betiltotta, akkor az ún. reszlovakizációs akció csőddel végződött volna. A titoktartásra ezért volt szükség. A tömegek ilyen értelmű becsapása miatt a magyarországi sajtót és rádiót is felelősség terheli, mert 1946 tavaszán nem világosította fel a szlovákiai magyar lakosságot, hogy vagyonelkobzástól nem kell többé tartania, és hogy minden ilyen akció a jövőben törvénysértés. Persze kérdéses az, hogy a magyar propagandaszervek milyen mértékben voltak tájékozottak ezekről a rendelkezésekről, és hogy az egyezmény aláírása nem kötelezte-e diszkrécióra a magyar szerződő felet. A magyarellenes propaganda nemcsak az időszaki sajtóban volt elsőrendű téma, hanem a politikai szakirodalom is közreműködött a nacionalista hangulatkeltés megteremtésében. A legtöbb ilyen művet folyamatosan idézem; az ismertetéshez hozzá kell tenni, hogy abban az időben magyar részről recenzió nem létezett sem Szlovákiában, sem Magyarországon, így minden nacionalista tévelygés szabadon burjánzott. Az eredmény 191
