Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A béke éve - 1945
seink teljesen eszközök nélkül maradnak, nincs fogat, nincs vetőmag. A szlovákok üres kézzel állnak a puszta birtokon, míg a magyar bérlők és tulajdonosok a készleteket és az állatokat magas fekete áron adják el." 10 2 A nacionalista nemzetiségi politikát alapjaiban a földkérdés határozta meg, a termőterület átvétele nélkül etnikai „váltás"ra kilátás nem lehetett, ennek előfeltétele pedig a magyar lakosság eltávolítása volt: „Az eredeti elképzelések szerint már röviddel a háború befejezése után a déli terület betelepítésének teljes egészében meg kellett volna változtatni ezeknek a járásoknak a nemzetiségi és társadalmi arculatát, egyidőben, mint a Szudéta-vidéken történt." 10 3 Ezt az elképzelést az USA vétója Potsdamban keresztülhúzta. A „fasiszta magyar nemzet" jelszava az őszi hónapokban is töretlenül virult tovább, hangoztatásával kormánytényezők is éltek: „...a közép-európai népek további együttélésének érdekeit szolgálná, hogy a kisebbségi kérdés a fasizált német és magyar lakosság kitoloncolásával legyen megoldva". 104 A mérce szubjektív és nacionalista volt, mert a volt ludákokkal szemben a legmesszebbmenő elnézés gyakorlata érvényesült, a fasiszta szlovák múltból csak egyes személyek felelősségéről lehetett beszélni. A mai történetírás ilyen értelemben magyar népi és szlovák politikai fasizmusról tud; ez utóbbit Littrich már 1945. október 30-án politikai szekta tevékenységének nyilvánította: „Ünnepélyesen ki kell azonban jelentenem, hogy a szlovák nép, mint egész, semmiféle közösséget nem vállalt az árulással és a reakciós erők bomlasztásával, melyet a ludák kollaboránsok egy szűk rétege követett el." 10 5 Szlovákiában a sajtó elégedetlen volt a magyarok elleni rendszabályokkal, olyan korlátozásokat javasolt, mint a csehországi németellenes intézkedések voltak. 10 6 (Kijárási tilalom, vásárlási idő meghatározása, szórakoztató helyekről való kitiltás stb.) Ugyanakkor a magyar kérdés rendezetlensége és a magyar kormány makacssága ingerült hangú megnyilatkozásokra késztette a szlovák kormánytényezőket. K. Šmidke a Megbí163
