Janics Kálmán: A hontalanság évei: a szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948
A hazai ellenállás és a kisebbségek
Kelet-Szlovákia fölszabadulása után 1944 őszén a fölszabadult területeken kezdetét vette a magyar lakosság diszkriminálása, a polgárjogokból való kirekesztés: „Már 1944. november végén és decemberében lezajlottak az első választások a nemzeti bizottságokban... Kelet-Szlovákia fölszabadított területein. A választójogtól csak a németek, a magyarok és az árulók voltak megfosztva." 7 1 Nem vitás, hogy a magyarok kizárása a politikai jogokból felsőbb irányításra jött létre, nem a helyi lakosság kezdeményezése volt, mert a magyar kisebbség kitoloncolásának kérdésében 1944 novemberében a hazai ellenállás irányítói és az emigrációk már azonos véleményen voltak: „Az SZNT küldöttségének látogatása idején Londonban és Moszkvában már kialakult az az egységes álláspont, hogy a magyar lakosság transzferjével is számolni kell." 7 2 (Az SZNT küldöttsége 1944 novemberében érkezett Londonba.) A hazai ellenállás küzdelmeiben 1944 őszén nem vetődött fel a magyar kisebbségi kérdés demokratikus kezelésének még csak elméleti lehetősége sem; amit „demokratikus" kezdeményezésnek neveztek egyes történészek, a valóságban nem az volt. A szeptember első napjaiban kiadott iskolarendelet elvette a magyar középiskolákat, tehát retrográd irányzatú volt, ha nem is olyan mértékben, mint az 1945. évi nihilizmus. Nincs nyoma humanista kiállásnak, internacionalista osztályszolidaritásnak; a demokráciának - a memoárok ellenére - nincs írásbelisége. Ha harcoltak is különféle nemzetiségű katonák köztük magyarok - a felkelésben, az irányítás célja a magyar kisebbséggel szemben - mint azt részletesen kimutattuk - az etnikai fölszámolás, a kitoloncolás stratégiája volt. A háború befejezése után a két koalíciós párt vezető politikusai ünnepélyes megnyilatkozásokban tettek ismét hitet a felkelés egyik lényeges eszméje a nemzeti állam és a magyar kisebbség fölszámolása mellett, hivatkozva arra, hogy a nép ezt még a felkelés idején határozta el. Dr. Lettrich, a Demokrata Párt elnöke szerint: „Ezért a felkelés idején tömegesen érvényesült a szlovák népnek az a kívánsága, hogy a felújított Csehszlovákia ne legyen többé nemzetiségi állam, hanem a 118